Balaton vidékén számos ponton találkozhatunk Szűz Mária alakjával és kultuszával
„Talán az egyik legismertebb Szűzanya-ábrázolás Michelangelo fájdalmasan valóságos szobra, a Pieta.
Világszerte sokféle Mária-alakkal találkozhatunk, a fájdalmas Szűzanya képe a húsvéti időszakban – a kereszt szimbóluma mellett – az egyik legősibb motívum.
Ebben az ünnepi időszakban érdemes számba vennünk a Balaton vidékének neves Mária-szobrait, ugyanis a Mária-tisztelet az ókorig visszavezethető a térségben. A legenda szerint Flavius Theodosius császárnak keresztény dajkája volt, aki Szűz Máriához fohászkodott, hogy a bénulástól megszabadítsa a gyermeket. Így fakadt a hévízi forrás, amelytől meg is gyógyult az uralkodó. Aztán a 18. századtól sorra megörökítették a feljegyzések a különleges Mária-jelenéseket: Segesden, Nagyszakácsiban, Balatonmagyaródon mind-mind születtek Mária-jelenésről tudósító emlékezések. A régió egyik leghíresebb kegyhelye az öltöztetett Szűz Mária-szobráról is ismert andocsi búcsújáróhely, amelynek egyik keletkezéstörténete így szól: „az andocsi határban megpihenő angyalok igencsak vizenyős területre akarták helyezni a kápolnát, de egy kis pásztorfiú odaszaladt hozzájuk, és figyelmeztette őket, hogy ott elsüllyedhet Mária háza. Ezután ő mutatta meg az angyaloknak a kápolna jelenlegi helyét. Mária, vélték, a töröktől is megvédte a falu lakóit, menhelynek is tekintették Andocsot. Ha valakit üldözött a török, ide menekült, ahol a csodatévő Szűzanya elrejtette az ellenség elől.”
A jelenések mellett a Mária-tisztelet a szoborállítások gyakoriságában is megmutatkozott. Gyenesdiáson áll Boldogfai Farkas Sándor alkotása, melyet 1990-ben avattak fel. A balatonszentgyörgyi Szent György római katolikus templom udvarában tekinthető meg az a lourdes-i Máriát megjelenítő szobor, amely egy terméskő szoborfülkében a franciaországi híres kegyhelyet is idézi egyben.
Szomorú eseményre emlékeztet az embernagyságúnál nagyobb, 7-es út mellett, Balatonszentgyörgy és Balatonkeresztúr kereszteződésnél álló Mária-szobor: a buszbalesetben elhunyt zarándokok emlékére készült. A balatonboglári domb oldalán szintén feltűnik a lourdes-i Szűz Mária alakja. Nem maradhat ki a felsorolásból a tihanyi apátsági templom sem, ahol egy mariazelli és egy lourdes-i oltár is idézi Isten anyjának kultikus alakját. Különösen fontos a mariazelli oltár, amely 1762-ben készült, a leghíresebb Mária-kegyhely, Mariazell kegyszobrának másolatával. Az eredeti szobor eltűnt, a 19. század végén egy tiroli kópiával pótolták. Zamárdiban 2022 óta látható a Segítő Szűz Anya carrarai márványszobra.
Akad meg nem valósult Mária-szobor-terv is
1937 májusában tervbe vették, hogy a tónál, a vízben egy óriási Madonnát állítanak. A monumentális alkotás megvalósításába azonban közbeszólt a második világháború. Találhatunk a Balaton vidékén Mária tiszteletére szentelt kápolnákat is, Mária-ábrázolásokkal díszítve. A Szent György-hegyen, a lesenceistvándi Mária-hegyen, a balatonföldvári kelta sétányon bejárhatjuk a Mária tiszteletére szentelt helyszíneket. Amint láttuk, a Balaton vidékén számos ponton találkozhatunk Szűz Mária alakjával és kultuszával. Akadnak még ezen kívül is Mária személyére, tetteire utaló mementók, elég, ha csak arra gondolunk, hogy Kővágóörs eredeti neve Boldogasszony-örs volt, de felkereshetjük a Folly arborétum kecses Mária-szobrát is, vagy Kilitiben a katolikus templom mellett láthatjuk Varga Imre szobrászművész egyedi és modern, krómacél Mária-alkotását. Tavi festményeken is találkozhatunk a Szűzanya balatoni környezetbe helyezett alakjával. Vollein Ferenc Szűz Mária Balaton királynője vagy Somogyi Győző a Balaton Madonnája című képei jó példái ennek. Ezt a sort egészíti ki Udvardi Erzsébet festőművész nőies Mária-ábrázolása, a tapolcai Szentkút Madonnája.”
Fotó: sonline.hu
Eredeti írás: KOVÁCS EMŐKE
