Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
Nagy István 
A napokban publikáltak egy reprezentatív kutatást, amely azt taglalta, hogy az osztrákok 28 százaléka szerint hátrányos dolog az Európai Unióhoz tartozni. Egyre jobban leszögezhető, hogy a nyugati szomszédunk elkezdett elfordulni Brüsszeltől. A szakértők szerint ennek több oka van, két tényező abszolút kiemelkedik: Ausztria nettó befizető az uniós költségvetésbe, ez pedig egyre kevésbé tetszik az osztrákoknak. Másrészt mindinkább észlelhető, hogy a gazdasági és a katonai kihívások felerősítették a távozást sürgető hangokat.
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy az osztrákok 22 százaléka kiábrándult az Európai Unióból és már a kilépést támogatná – derült ki a linzi IMAS kutatásából. Ám érdemes részletesen megvizsgálni a statisztika mögött meghúzódó tényezőket. Nyugati szomszédunk 29 éve csatlakozott a közösséghez, ugyanakkor napjainkban a lakosság fele nem érzi magát teljesen európainak, pedig 2019-ben ez az érték még jóval kisebb volt. Önmagában is érdekes, hogy egyre többen elbizonytalanodtak, és kiléptetnék az országot az Európai Unióból.
Az adatok semmiképpen sem nevezhetőek drámainak, ugyanis a lakosságának több mint fele úgy gondolja, hogy gazdasági és társadalmi szempontból fontos az uniós tagság. Inkább az előnyeit látják a közösségnek, mint a hátrányait. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy minden ötödik osztrák búcsút intene a Brüsszelnek. Összesen 40 százalék kifejezetten szkeptikus, 28 százalék szerint pedig inkább hátrányos az unióhoz tartozni.
Azonban az abszolút többség a maradásra szavaz.
Az érdekes kontrasztot még egy adat alátámasztja: a kutatók szerint két hónappal az európai választások előtt figyelemre méltó tendencia, hogy Ausztriában még mindig a pozitív hozzáállás dominál, azonban 2019-hez képest több mint tíz százalékkal csökkent az elkötelezettek száma. A hagyományosan uniópárti osztrákok körében látványosan romlott az összetartó erő.
Végezetül jelentősen magas azok aránya, akik az „öxittel” kapcsolatos kérdésre nem válaszoltak. Ez arra utalhat, hogy a bizonytalanok száma igencsak megnövekedett. Hasonlóan a brexithez, a magasabb iskolai végzettségűek az átlagosnál jobban látják az Európai Unióban rejlő előnyöket.
Lógott a levegőben ez az adat
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt nagykövet az Index megkeresésére úgy értelmezte az adatokat, hogy ősszel választások lesznek Ausztriában, és jelenleg a felmérések azt mutatják, hogy az Osztrák Szabadságpárt (németül: Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) a legerősebb párt. Az euroszkeptikus párt ugyanis egyre népszerűbb.
Itt érdemes felidézni, még márciusban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Osztrák Szabadságpárt európai ügyekért és sportért felelős szóvivőjével, Petra Stegerrel közös sajtótájékoztatóján kijelentette: a magyar kormány és az osztrák jobboldal együtt küzd az európai valódi demokráciáért és azért, hogy ne bélyegezzék meg azokat, akiknek a fősodortól eltér az álláspontjuk, és kiállnak a nemzeti érdekeik mellett.
Szijjártó Péter akkor aláhúzta: hasonlóan vélekednek az Oroszországgal szembeni szankciókról, amelyekkel Európa „lábon, térden, aztán tüdőn lőtte” saját gazdaságát.
Az Osztrák Szabadságpárt elnöke legutóbb egyébként hadat üzent a migrációnak is, olyan korlátozó migrációs politikát szeretne bevezetni, „amely kevésbé vonzóvá teszi Ausztriát a menedékkérők számára”.
Szent-Iványi István szerint a jelenlegi narratíva Ausztria legerősebb pártja és a magyar kormány között nagyon hasonló. „Arról beszélnek, amiről Orbán Viktor: el kell foglalni és át kell alakítani Brüsszelt. Radikális reformokat akarnak. Vissza akarnak menni abba az időszakba, amikor az unióban még kormányközi együttműködés dominált” – mondta a külpolitikai szakértő. A programjukban az is felbukkan, hogy megszüntetnék az Európai Parlamentet.
Könnyen elképzelhető, hogy az álláspontjuk tényező lesz egy koalícióban, de akár kormányra is kerülhetnek. Szent-Iványi István szerint az Osztrák Szabadságpárt előretörése, illetve az, hogy válságok sorozata rázta meg a kontinenst, együtt és kölcsönösen magyarázhatja azt, hogy a nyugati szomszédunkban növekedett az euroszkeptikusok száma. A világjárvány, az infláció és a háborús válságok nyomot hagynak az Európai Unió megítélésben. Azonban – hangsúlyozta a volt nagykövet –
az európai közvélemény több mint 50 százaléka az Európai Unió mellett van. Az állampolgárok csak kis része akar radikálisan szakítani vagy esetleg kilépni a közösségből. Ez a kisebbség a 20 százalékot se éri el.
Érdemes apró történelmi kitekintést is tenni: 1955-ben írták alá Bécsben azt az államszerződést, amelyben az ország visszakapta szuverenitását. Ugyanakkor, amin sokan átsiklanak, hogy ebben 1955. október 26-án alkotmányba foglalták az ország örökös semlegességét (immerwährende neutralität). Ez mélyen él az osztrák kollektív tudatban. Így Svédországgal és Finnországgal ellentétben még az ukrajnai orosz agressziót követően se merült fel a NATO-csatlakozás, de erre még visszatérünk.
Ezt a kollektív osztrák tudatot a Múltkor korábban így összegezte: a deklaráció az osztrák identitás meghatározó részévé vált, és a bécsi külpolitika alapvető eleme. Ám a képet kicsit árnyalja, hogy Ausztria az orosz–ukrán háború előttig nagyon mély és szerteágazó gazdasági kapcsolatokat épített ki Oroszországgal. Itt érdemes példaként felidézni a Raiffeisen Bank körüli szankciós botrányt.
Nagy kérdés a nettó befizetői státusz
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint érdemes felhívni a figyelmet Ausztria nettó befizetői státuszára. Szerinte teljes egészében ezzel magyarázható az uniós ellenesség mögött meghúzódó attitűd. „Az Osztrák Szabadságpárt Brüsszelben az Identitás és Demokrácia frakcióhoz tartozik. Ez a csoportosulás az Európai Unióból való kiválást jelölte meg célnak. Ezzel szemben az Európai Konzervatívok és Reformisták a közösség átalakítását szeretnék. Ide szeretne a Fidesz is belépni. Ez egy nagy különbség az európai jobboldaliak között” – mondta az Indexnek. A Nézőpont Intézet vezetője szerint azonban ennél jóval fontosabb, hogy
az Európai Unió költségvetésébe Ausztria nettó befizető.
És ahogy az a brexitnél megtörtént, a kilépéspártiak amellett érvelnek, hogy az uniós tagságra fordított forrásoknak lenne jobb helye is. Ez az álláspont az osztrákok között érdemben megfigyelhető. Érdemes azonban hozzátenni: az osztrák gazdaság abból virágzik, hogy Közép-Európában a vállalataik komoly jövedelmet termelnek, és ezek a multik sorban állnak, amikor megnyitják az uniós pénzcsapokat.
Az Osztrák Szabadságpárt támogatottsága ennél komplexebb, most annyit érdemes hangsúlyozni, hogy a támogatottságuk 30 százalék körüli. Képesek bevonzani az unióellenes tábort, ugyanakkor jóval szélesebb körben is találnak maguknak szavazókat. „Nem minden szabadságpárti szavazó támogatja a kilépést, ugyanakkor leginkább ez a párt képes arra, hogy becsatornázza ezt az álláspontot” – összegezte Mráz Ágoston Sámuel. Ugyanakkor maga a párt színtisztán nem támogatja a kilépést.
Folyamatos csalódottságérzésből ered az unióellenesség, azonban az Osztrák Szabadságpárt korábban többször is erős volt. Legutóbb 2017-ben, amikor kormányra kerültek, 25-26 százalékos támogatottsággal bírtak, most egyes felmérések 30 százalék fölött mérik a pártot. Az biztos: az Ibiza-botrány következményeit helyreállították.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint fontos kiemelni, csak az írek és az osztrákok azok, akik katonapolitikailag semleges tagjai az Európai Uniónak, azaz nem tagjai a NATO-nak. „Ez nem is változik jövőben, de az osztrák elit a mai napig az uniós tagság mellett áll. A gazdasági integráció Ausztria érdeke, a 22 százalékos kiábrándultság elsősorban a nettó befizetői státusszal köthető össze.”
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Karl Nehammer osztrák szövetségi kancellár, amint megérkeznek az Európai Tanács ülésére 2023. június 29-én. Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images)
Címlap fotó: Fotó Emmanuele Contini / NurPhoto / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
