Nagy István 
Az ázsiai országban 1925–1979 közt uralkodó Pahlavi család több magas rangú tagja is közzétette Instagram-csatornáján a felhívást, amely elsősorban a média munkatársainak szól ugyan, de mindenki mást is arra kér, hogy ne használja az Irán megnevezést, véleményük szerint ugyanis a jelenlegi rezsim olyan államot működtet, amelyik az általuk hivatalossá tett névre nem méltó. A császári dinasztia nem most kritizálja először élesen egykori országát, rendszeresen felszólalnak a rendőri túlkapások és az Izraelt érintő atrocitások ellen is.
A nyilatkozatot, amely azt javasolja, hogy a hivatalosan Iráni Iszlám Köztársaságnak hívott államot csak Iszlám Köztársaságként jelöljék, a volt uralkodócsalád két, a politikai állásfoglalásokat illetően aktív tagja, Yasmine koronahercegné és idősebbik lánya, Noorz császári hercegnő is posztolta saját Instagram-csatornáján. A kommüniké szerint az országot immár több mint négy évtizede „rabságban tartó és elnyomó” rezsim nem képviseli azokat az értékeket, amelyek Iránt jellemzik.
Bár a család úgy érezheti, hogy az Irán nevet ők adták az országnak 1959-ben, amikor is Mohammed Reza Pahlavi sah bejelentette, hogy a Perzsia név mellett ez szintúgy hivatalos, valójában a nép már az ókortól fogva használja. A család azonban emellett is rendszeresen bírálja a közösségi médiában vagy interjúkban a jelenlegi vezetést, sokszor tesznek ki posztokat a bántalmazott politikai foglyokról vagy meggyilkolt tüntetőkről, akiknek akár csak az a vétkük, hogy nem tartották be az iszlám sária jogrendszeren alapuló szigorú öltözködési vagy viselkedési szabályokat.
A família azóta, hogy katonai puccsal megszerezte a hatalmat az előttük uralkodó Kádzsár-dinasztiától, a török utat tartja jó iránynak, azaz egy szekuláris, európai jellegű államként látnák szívesen Iránt. Azonban ennek megvalósítását ők maguk is hasonló eszközökkel próbálták elérni uralmuk alatt, mint amiket most kifogásolnak, egyebek mellett ezért is sodorta őket el a népharag az 1979-es iszlamista forradalom formájában.
Diktatúra és miniszoknya
A Pahlavi-éra alatt, elsősorban a hatvanas és a hetvenes években készült, nyugati divat szerint öltöző fiatalokat ábrázoló fotókat gyakran vetik össze napjaink fekete csadoros életképeivel. Az igazság azonban az, hogy a főként Mohammed Reza sah és harmadik felesége, az egykor nemzetközi stílusikonnak számító Farah császárné (akik 1978-ban Magyarországon is jártak hivatalos látogatáson) alatt kibontakozó kulturális pezsgés és modernitás sosem érte el a vidéket, csakis a nagyvárosok, leginkább Teherán privilégiuma maradt. Hiába nyitott a művészetekért rajongó first lady számos iskolát és múzeumot az elmaradottabb régiókban is, illetve finanszírozta az – elsősorban az óperzsa kultúra ihlette – irodalmat és képzőművészetet, az ország egészét ez nem változtatta meg.
Az amerikai és brit támogatást élvező sah rendszere azonban egyre despotikusabbá vált, a titkosrendőrség üldözte a rezsim kritikusait, a börtönökben mindennaposak voltak a kínzások és gyilkosságok, kifejezetten a kommunista és a fundamentalista csoportokkal szemben lépett fel keményen az állam. A nép továbbá nem vette jó néven az uralkodó ellenszenvét a klérussal szemben sem.
Mivel a Pahlavi-rezsim elsősorban a kifejezetten előkelőkre és a vagyonosabb rétegekre támaszkodott, a Homeini ajatollah vezette mozgalom jól tudta mozgósítani a szegényebb, tradicionálisabb, vallásosabb városi és vidéki lakosságot, egy igazságosabb jövőképet ígérve nekik. Miután a család elhagyta az országot, egyedül Egyiptom ajánlott nekik menedékjogot, ahol 1980-ban rákban meghalt a sah, de a rákövetkező évben, Anvar Szadat elnök meggyilkolása után onnan is távozniuk kellett, és az USA-ban telepedtek le, amely végre hajlandó volt befogadni őket. (Korábban azért nem mertek menedékjogot adni a családnak, mert a teheráni amerikai nagykövetség 63 munkatársát tartották túszként a felkelők.)
Míg a család ma is nagyrészt az Egyesült Államokban él, a házassága előtt a francia fővárosban építészetet hallgató özvegy császárné Párizsban tölti több évtizedes száműzetését. (Farah Diba Pahlavi két kötetben kiadott memoárja szerint Irán neki és gyermekei számára hazatérést biztosított volna, ha megöli a kórházban fekvő férjét, ezzel bizonyítva hűségét az új állam iránt.)
Izraelnek jól jönne az iráni monarchia visszaállítása
A család jelenlegi feje az egykori uralkodópár négy gyermeke közül az idősebbik fiú, az iráni ellenzék egyik legfőbb vezetőjének tartott Reza Pahlavi, akit még apja nevezett ki trónörökösnek. Természetesen a koronaherceg is nyilatkozott az Izraelt ért közelmúltbeli iráni dróntámadásról; leszögezte, nem az iráni nép háborújáról van itt szó, hanem egyedül az ország legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah magánakciójáról. Egyúttal bírálta a Biden-kormányt is az Iránnal szembeni megengedő politikája miatt, amely 10 milliárd dollárhoz segíti hozzá az országot, illetve felszólította a világ vezetőit, hogy támogassák az iráni népet és az Iszlám Köztársaság felszámolását.
Úgy gondolom, fontos, hogy a világ felismerje, hogy a béke, a stabilitás és a jobb jövő egyetlen akadálya ez a rezsim. Itt az ideje, hogy a világ végre úgy döntsön, támogatja az iráni népet a rezsim megdöntésében, hogy véget vessünk ennek az őrületnek.
Éppen egy éve a koronaherceg történelmi látogatást tett Izraelben a Hírszerzési Minisztérium meghívására, ugyanis ilyen magas rangú iráni politikus még sosem járt az országban. A hivatalos út több helyszínt is érintett, találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és feleségével, meglátogatta a Siratófalat és a Jad Vasem Intézetet is, ahol elmondta, hogy az általa vágyott szekuláris és demokratikus Irán békére törekedne a szomszédaival, így Izraellel is, stabilitást hozva ezzel a közel-keleti régióba.
„Gratulálok az iráni koronahercegnek fontos izraeli látogatásához, aki azért érkezett, hogy kifejezze szolidaritását Izrael polgáraival az Irán generálta súlyos terrortámadások miatt. A koronaherceg a holokauszt emléknapja alkalmából ellátogatott a Jad Vasembe is, hogy együttérezzen a zsidó néppel, szemben Irán jelenlegi uraival, akik tagadják a holokausztot és támogatják az antiszemitizmust. Együtt, egy közös vízió által megtesszük az első lépést a két nemzet közti hídépítés és együttműködés felé” – nyilatkozta a Ben Gurion repülőtéren Gila Gamliel hírszerzési miniszter.
A szerző luxusszakértő.
(Borítókép: Mohammed Reza Pahlavi iráni sah császárrá koronázása 1967-ben. Fotó: UPI/Bettmann Archive/Getty Images)
Címlap fotó: Fotó James Andanson / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
