szerkeszto 
„2027–28-ban világ körüli pályára állhat az első magyar, sorozatgyártásban készült műhold – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a REMRED Zrt. martonvásári gyárépületének alapkőletételén.
A 4iG Csoport, valamint a cégcsoporthoz tartozó REMRED Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét. A REMTECH gyártásra, összeszerelésre, integrációra és tesztelésre is alkalmas gyáregysége Európában egyedülálló moduláris technológiával, maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdak gyártását, összeszerelését és tesztelését végzi majd. A 4000 négyzetméteres technológiai központban 1500 négyzetméteres speciális laboratóriumot hoznak létre, amely ISO8 és ISO5 minősítésű tisztatér-technológiával rendelkezik.
Versenyképességet alapozó fejlesztések
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a megnyitó kapcsán arról beszélt, hogy amikor a kormány 2021-ben elfogadta az ország történetének első űripari stratégiáját, s az űripart jelölte meg fontos és fejlesztendő területként, sokan mosolyogtak. Ma pedig itt állunk egy űripari high-tech cég legújabb gyártóbázisának alapkőletételénél, amely gyáregységben a tervek szerint 85 új, magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahely jön létre.
Azzal, hogy az új iparágakban – például az elektromos autózásban vagy épp az űriparban – technológiai központok jönnek létre, Magyarország erősebb pozíciókkal vehet részt a kereskedelmi háborúban. Minden ilyen üzlet erősíti az innovációs képességünket, ami javítja a versenyképességünket, ami rendkívül fontos a jövő stabil gazdasági környezetének megteremtésében. Ezt a célt szolgálja a kormány által elfogadott versenyképességi stratégia is – emlékeztetett Nagy Márton.
A miniszter szerint a cél az, hogy 2027-ben, ’28-ban az első műhold elkészüljön az új üzemben. A magyar műholdgyártási képesség nemcsak gazdasági és biztonsági, hanem szuverenitási kérdés is egyben – hangsúlyozta Nagy Márton. Az ágazat jövője biztosnak látszik, hiszen az űripar a világ egyik legjobban növekedő, a nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparága, amelynek értéke a 2023-as 630 milliárd dollárról egyes becslések szerint 2035-re elérheti az 1800 milliárd dollárt.
Ráadásul az űripar, ami a technológiai fejlesztés csúcsát jelenti, rendkívül magas multiplikátorhatással rendelkezik, azaz az itt létrejövő innovációk, technológiai újítások sok más gazdasági szegmensben is megjelenhetnek.
Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén. Éppen ezért fontos a kormány stratégiai partnerének, azaz a 4iG-nak a beruházása, amely révén a társaság az IKT mellett az űriparban is régiós vezető szerepre törhet.
Nagy Márton felidézte, az IKT-piacon a kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött a 4iG Csoporttal, a cég a megállapodás keretében 150 milliárd forint értékű high-tech fejlesztést vállalt. Ráadásul a cég nemcsak Magyarországon, hanem külföldön, a Balkánon vagy legújabban Egyiptomban is olyan élenjáró fejlesztéseket végez, amely a jövő egyik legfontosabb high-tech iparágában szerez komoly piaci pozíciókat.
A miniszter felhívta a figyelmet: már elindult az űripari mérnöki mesterképzés a Budapesti Műszaki Egyetemen, jövő szeptembertől már a Miskolci Egyetemen is elérhető lesz ez az oktatás, valamint az ELTE-n is tervezik ilyen irányú tudományos szakemberek képzését. Az űripari startupok inkubálása régóta feladata a Design Terminálnak, amely az Európai Űrügynökséggel működik együtt.
A technológia fejlődése szempontjából is jelentős kezdeményezésnek számít a 4iG Csoport és a REMRED közös beruházásában megvalósuló űrtechnológiai gyártóközpont. A beruházással a vállalatcsoport egyedülálló képességekkel és infrastruktúrával rendelkezik majd Közép-Kelet-Európában. Az űripar, a technológiai és védelmi ipari holdingvállalat részeként a 4iG Csoport hagyományos üzletágai – informatika, távközlés – mellett a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező terület – hangsúlyozta Jászai Gellért, a 4iG vállalatcsoport elnöke.
Az űrtechnológiai gyártóközpont szolgáltatásai és műholdgyártási kapacitása tovább erősíti majd a 4iG Csoport nemzetközi jelenlétét, új hazai és nemzetközi partnerségek kialakítását. A központ ugyanakkor nem csupán a műhold-technológia és ehhez kapcsolódó űripari fejlesztések kiemelkedő hazai bázisa lesz, hanem egy olyan innovációs központ, amelyben a nemzetközi stratégiai együttműködések mellett a hazai tudásipar is megjelenik majd. Így olyan gyártói piacra léphetünk, amely a legmodernebb eszközöket a legújabb tudással ötvözve világszínvonalú technológiákat állít majd elő – mondta Jászai Gellért.
Van mire alapozni
Sárhegyi István, a 4iG Csoport űripari és technológiai holdingvállalatának vezérigazgatója arról beszélt, hogy az Apollo-program óta óriási verseny zajlik az űriparban, s a magántőke megjelenésével ez a verseny még erősödött is – legyen szó távközlésről, éghajlati megfigyelésről vagy épp a védelmi iparról.
Az elmúlt évtizedek során a felbocsátási költségek drasztikusan csökkentek, így a nagyhatalmak mellett már kisebb országok számára is elérhetővé váltak űripari beruházások. Emellett pedig a fejlesztésekben is egyre fontosabb szerep jut a nagyhatalmak mellett a kisebb államoknak. Így Magyarországnak is lehetősége van arra, hogy részese legyen az űripari fejlesztéseknek.
Amióta 1946-ban Bay Zoltán és csoportja kísérleti radarberendezésével visszhangot kapott a Holdról, számos magyar szakember tudása vitte sikerre az űripari fejlesztéseket és az űrkutatást – kevesen tudják, de Kármán Tódor nevét viseli a Kármán-vonal, amelyet a világűr határának tekintenek. Sárhegyi István összekötötte a múltat és a jelent, amikor emlékeztetett: a Pille sugárzásmérő eszközt először az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan vitte a világűrbe, azóta a KFKI mellett épp a REMRED az, amely részt vesz az eszköz folyamatos fejlesztésében.
A most Martonvásáron megvalósuló beruházásnak köszönhetően Magyarország rövid időn belül a globális űrpiac egyik meghatározó szereplőjévé válhat. A vezérigazgató elmondta, hogy már az űripari központ tervezésének fázisában a legnagyobb nemzetközi vállalatok és gyártó cégek ajánlották fel együttműködésüket, ami igazolja, hogy hatalmas a nemzetközi piaci igény az alacsony pályán keringő, legfeljebb 400 kilogrammos űreszközök, műholdak gyártására.
A 21. században az űripar és azon belül is a műholdakon keresztül érkező adatok, valamint az azokra épülő szolgáltatások a kritikus infrastruktúra részévé váltak. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák, valamint az európai geopolitikai és gazdasági helyzet hatására stratégiai fontosságú a pontos, adatalapú, azonnali tájékoztatást és kommunikációt lehetővé tevő technológia. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi konfliktusok rávilágítottak arra is, hogy az űrképességek hiánya milyen mértékben tehet kiszolgáltatottá egy-egy országot saját képességek – megfelelő infrastruktúra és tudásbázis – hiányában. A 4iG Csoport és a REMRED összefogásával elindított beruházás – amellett, hogy 2026-tól kulcsfontosságú szerepet játszhat a magyar és nemzetközi űriparban – a technológiai képességeivel a nemzeti szuverenitás és biztonságpolitika stratégiai eleme lehet, jelezte a vezérigazgató.”
Címlap fotó: Jászai Gellért, Sárhegyi István, Tessely Zoltán és Nagy Márton© Fotó Papajcsik Péter / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
