szerkeszto 
„Magyarország Kínához fordul, hogy megvalósítsa az összekapcsolódási, konnektivitási elképzeléseit, ami a nyitottságot a protekcionizmus elé helyezi, ezt a stratégiát az Európai Unió bölcsen tenné, ha elfogadná és akár alkalmazná is – olvasható az Asia Times legfrissebb elemzésében.
Hszi Csin-ping múlt heti párizsi és budapesti látogatásával egyértelművé vált, hogy Európa és Kína nem szakad el egymástól. Illetve az is, hogy Franciaország és különösen Magyarország kulcsfontosságú a gyümölcsöző kapcsolat kialakításában.
A kínai elnök két uniós fővárosban tett látogatása mögött egyes elemzők baljós terveket sejtettek, amelyek célja Európa megosztása, elválasztása az Egyesült Államoktól. Ám az Asia Times – Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnökének írása – szerint mostanra úgy tűnik, Európa két táborra szakadt:
- az egyik szerint a kontinens ereje a világ többi részével való jó kapcsolatok fenntartásától függ,
- míg mások szerint Európa korlátozhatja az együttműködést.
Magyarország lehet a nyertes?
Gladden Pappin elemzése szerint ebben a kérdésben Budapest magához ragadta a stratégiai vezetést. Az elmúlt években Párizs és Budapest a kialakulóban lévő többpólusú világrendben Európa szerepének az artikuláltabbá tételét szorgalmazta. Míg Franciaország az európai stratégiai autonómiát helyezte előtérbe, Magyarország az összekapcsolhatóság nemzeti stratégiájának megfogalmazására összpontosított.
A kínai elnök a két országban 18 megállapodást írt alá.
A külfölditőke-befektetéseken keresztüli ipari fejlődés – nemcsak az Övezet és Út keretén keresztül, hanem számos más partner részéről is – Magyarországon más léptékben kezdődött el. Az elemzésükben arra is kitértek, hogy a globalizáció fénykorában, az 1990-es években a nyugati ipar Kínába való távozása volt az, ami „Kína-sokk” jelenségként vált ismertté.
Kiemelték, hogy az EU ipari termelése 2023 februárja és 2024 februárja között mintegy 5,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor Magyarország 2010 óta csaknem megduplázta a közvetlen külföldi befektetések állományát. Magyarország a történelme és a földrajzi elhelyezkedése miatt szerintük korán észrevette a néhány évvel ezelőtt kezdődött globális tömbösödést.
Tágabb értelemben a magyar stratégia alapjául szolgáló összekapcsolódási modell azon a nézeten alapul, hogy a Nyugat és Kelet között kialakult kapcsolatokat nem megszakítani, hanem inkább kihasználni kell. Leszögezték, hogy Magyarország nincs egyedül ennek felismerésével: a német kancellár rámutatott a közelmúltban, hogy Németország szintén nem akar elszakadni Kínától. Ugyanakkor az Európai Unió számos vizsgálatot indított kínai cégek ellen. Az elemzés szerint
Európának meg kell fogalmaznia az érdekeit a nemzetközi színtéren.
Illetve egyik nagyhatalomnak sem kellene éket vernie Európa és más partnere közé. A változó geopolitikai környezetben Európának el kell fogadnia az összekapcsolódás stratégiáját, és azt a stratégiája fontos elemeként kell megfogalmaznia.
Érdemes kiemelni, hogy az Index hasábjain Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója kedden az alábbi kijelentést tette: „Európának és Magyarországnak a saját érdekei szerint, pragmatikus együttműködésekre építkezve kell kialakítania a kapcsolatait, a Kelet és a Nyugat irányába egyaránt”.”
Címlap fotó: Hszi Csin-ping és Orbán Viktor 2024. május 10-én© Fotó Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
