Dr. Háber István mérnök és energetikai szakértő Németországból tért haza, hogy Pécs jövőjéért dolgozzon
„Dr. Háber István a műszaki tudományok habilitált doktora, energetikai szakértő külföldi tapasztalatait kamatoztatva tért haza Pécsre. Háber most a 6. számú választókerület, a Tettye és a történelmi belvárostól északra eső városrész képviselőjelöltjeként indul, és célja, hogy energetikai szaktudásával, illetve a kerület több évtizedes ismeretével támogassa a helyi közösséget. Interjúnkban terveiről, elképzeléseiről és arról is mesélt, annak idején miért döntött úgy, visszatér szülővárosába.
Háber Istvánt először arról kérdeztük, milyen indíttatás vezérelte abban, hogy képviselőjelöltként induljon a pécsi önkormányzati választásokon.
– Újonnan került közéleti szerepkörbe, mi adta a motivációt ehhez?
– Bár eddig nem foglalkoztam konkrétan politikával, mindig követtem az eseményeket és megosztottam az ötleteimet a helyi képviselőkkel. Évek óta társadalmi munkában dolgozom a városért: felkértek pályázatok írására, tanácsadásra, projektek kidolgozására. Három éve elvállaltam a dr. Őri László megyei közgyűlési elnök által létrehozott Energiapont vezetését, így kerültem még közelebb a közélethez. Energetikai és szakmai-tudományos hátterem segítségével szeretném támogatni a várost, hogy megfeleljünk az európai és globális elvárásoknak, csökkentsük a károsanyag-kibocsájtást, növeljük az energiahatékonyságot és fel tudjunk zárkózni a nyugati országokhoz.
– Képviselőként tehát a zöld átállás terén is hozzá kíván járulni a város fejlődéséhez?
– Igen, mindenképpen szeretnék ehhez hozzájárulni.
Azt gondolom, szükség van szakemberekre és elkötelezett személyekre a várost vezető bizottságban is. Egyfelől a műszaki és energetikai szaktudásommal kívánom segíteni a város fejlesztését, továbbá, mint a hatodik számú választókerület (amelyben magam is élek) képviselőjelöltje, jól ismerem a helyi igényeket és problémákat, amelyeknek szeretnék hangot adni s dolgozni a megoldásukon.
– Milyen elképzelésekkel indul a választókerület képviselőjeként?
– Évtizedek óta a körzetben élek, és nagyon fontosnak tartom az élhetőségét és fejlődését.
Egy konkrét ügy a Vince utca problémája.
Egy elhibázott döntés miatt a korábbinál jóval nagyobb gépjármű forgalom a Vince utcára terelődött, ami nem volt alkalmas erre. Így a Tettye-patak földalatti elvezető rendszerének többszörös eltömődése, meghibásodása miatt a víz sokszor az út felszínre került. E kettőnek az együttes hatása váltotta ki azt, hogy az útburkolat gyakorlatilag teljesen tönkrement. Ez nem egy hosszú folyamat volt, hanem ténylegesen e döntés okozta a problémákat.
Már elkezdtem feltérképezni az ügy hátterét, több lakóval egyeztettem, közlekedésmérnökkel vizsgáltuk a terület sajátosságait. A probléma valódi orvoslásához azonban széles körű konzultációra van szükség a helyiekkel és szakemberekkel, ezt majd csak megválasztott képviselőjelöltként fogom tudni megvalósítani.
Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi megoldások és ígéretek nem jelentenek végleges állapotot, a Vince utca útburkolatának ügye ugyanis rendkívül komplex probléma, amelyhez a fentiek mellett a parkolási probléma is társul.
Ezt tehát csak több probléma együttes megoldásával lehet kezelni, a lakók érdekeit is figyelembe véve. Fontosnak tartom a további párbeszédet és szakemberek bevonásával megfelelő megoldást találni rá, akár egy hosszú távú fejlesztési terv kidolgozásával.
– A területet illetően milyen további, hosszú távú elképzelésekkel rendelkezik?
– Több ügy is van, amely megoldást kíván. A tettyei Színészház épülete igen rossz állapotban van. Hallottam, hogy volt szó arról, hogy egy színtársulat beköltözzön, de nincsenek források a felújításra. Az épület felújítása fontos lenne a Tettye komplex, integrált városképét illetően.
A tettyei parkolók kapacitását is érdemes lenne növelni, hogy több autó elférjen a közösségi programok idején.
A Magaslati úti kaspók kérdése rendkívül megosztó. Sok problémát okoznak, beleértve a gyalogos közlekedés nehézségeit és a városkép romlását. Ezt is mindenképpen tisztázni kell.
A Hunyadi úton elhelyezett kukák, amelyeket a lakók nem tudnak már házon belül tárolni az edények megnövekedett száma miatt, súlyos esztétikai problémát jelentenek, ezért szeretném, ha a város be tudna fektetni zárt tárolók/paravánok létrehozásába, amelyek javítanák az összképet és praktikusabb megoldást ígérnének.
Fontos lenne a Jurisics Utcai Általános Iskola felújítása is. Az épület esztétikailag és energetikailag is korszerűsítésre szorul. Már felvettem a kapcsolatot az iskola vezetésével, és készült egy energetikai tanúsítvány is, ami alapján a jövőben pályázati forrásokat lehetne igényelni a felújításhoz.
A Jurisics úti korábbi posta újbóli megnyitása is felmerült a lakosság részéről mint igény, valamint a Surányi úton is megszűnt egy posta. Tárgyalni szeretnék a posta vezetőivel, hogy találjunk megoldást arra, hogy legyen, akár a kettő között félúton, akár az egyik újranyitásával, ismét posta a területen. Az itt élő idősek számára ugyanis nagy terhet jelent, hogy a város másik végére kell elmenniük a leveleikért.
A Kálvária-domb közbiztonsági kérdéseivel is foglalkozni kell, de ezt még részletesen fel kell tárni.
Mindezek mellett kiemelném, hogy különös figyelmet szeretnék fordítani a közterületek és létesítmények karbantartására, hogy a meglevő értékeink minél tovább fennmaradjanak.
Műszaki szemmel nézve a lehető legjobb, legoptimálisabb megoldásokat kívánom minden esetben keresni. Fontosnak tartom, hogy az itt lakókkal kommunikálva, és nem egyéni döntéseket hozva alakítsuk a térség ügyeit.
– Egyik fő kutatási területe a hidrogén-technológia, a hidrogénből nyert villamosenergia lehetőségei. Ebben rejlik vajon Pécs jövője is?
– Bár a hidrogéntechnológia sok tekintetben új, vannak elemei, amelyek már több mint száz éve működnek, tehát ez kiforrott technológia, persze a hatásfokon mindig lehet javítani. Ha a hidrogént energiatárolásra akarjuk használni, akkor igaz, hogy az összhatásfoka nem a legjobb, mivel a vízből hidrogént állítunk elő, majd a hidrogénből újra villamos energiát nyerünk. Azonban a hidrogén az egyetlen lehetőség arra, hogy hosszú távon nagyobb mennyiségű energiát tároljunk, és megoldjuk a szezonális energiatárolást is. Magyarországon ez pedig jelenleg is kihívást jelent.
A hidrogén szerepe városi léptékben is jelentős lehet. Pécs különösen jó helyzetben van ezen a téren, mivel már vannak fejlesztéseink, pécsi cégek is komolyan foglalkoznak a technológiával.
Kormányzatilag is elismerték ezt, és már két-három éve működik a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium az egyetemen, amelynek egyik legfontosabb eleme a hidrogéntechnológiák fejlesztése.
Több projekt is szóba került, például a Tettye Forrásházzal folytatott párbeszéd arról, hogy esetlegesen a szennyvizet elektrolízis útján hidrogén előállítására használják. Továbbá, számos lehetőség van a város számára is, például energiaközösségek és energiatárolók kialakításával, amelyek optimalizálhatják a város energiafelhasználását és költségeit.
Ha valaki szkeptikus a hidrogénnel kapcsolatban, azt mondanám, hogy bár mindannyian hallottunk jót és rosszat is róla, vannak problémák, amelyekre csak a hidrogéntechnológia nyújthat megoldást.
Erősítenünk kell ezt a területet, mert Pécsnek van lehetősége arra, hogy e technológiák fejlesztési központjává váljon, és világszinten is elterjedhessenek az itt született megoldások.
– Hogy látja Pécs jelenlegi helyzetét a zöld átállást illetően?
– Az utóbbi időben az energiaközösségek létrehozásával és működésük kidolgozásával foglalkoztam. Több ilyen projektben vettem részt, ahol gyakorlati tapasztalatokat szereztem. Látható, hogy ezek jól működhetnek, és Pécsnek is szüksége van erre a szemléletmódra. Fontos a lakosok szemléletformálása, hogy megmutassuk nekik, milyen lehetőségek vannak az energia megtakarítására és az új technológiák használatára. Csak így érhetjük el, hogy Pécs teljesítse például a Párizsi Klímaegyezmény vállalásait.
Pécs csatlakozott a polgármesterek szövetségéhez, a Covenant of Mayors nevű szervezethez, és elkészítette a Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét (SECAP). Ennek keretében Pécs vállalta, hogy csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez egy közvetlen EU-s program, amely azt célozza, hogy ne csak kormányzati szinten, hanem helyi szinteken is foglalkozzanak a kibocsátás csökkentésével.
Pécs szén-dioxid egyenérték kibocsátása évente 400 ezer tonna, amit 55 százalékkal kell csökkenteni 2030-ig az EU-s Fit for 55 követelményeinek megfelelően. Ezzel a témával foglalkozni kell, és magas szinten kell képviselni, amit jelenleg nem látok a városvezetés részéről, pedig kötelezettségeink vannak ezzel kapcsolatban.
– Németországban dolgozott mérnökként, az Audival együttműködve, mégis Pécsen folytatta pályáját. Hogyhogy így döntött?
– Nem közvetlenül az Audinál, egy külső mérnöki irodánál dolgoztam Ingolstadtban, de hetente több munkanapot az Audinál töltöttem. Azonban már az elején tudtam, hogy ez nem végleges, hanem egy átmeneti állomás lesz. Rengeteg tapasztalatot és tudást szereztem ebben a környezetben, amit itthon is hasznosítani akartam. Az ottani szemléletmód, a közösségi munka, az előrehaladás és az egyéni érdekek alárendelése a közösségi céloknak nagyon hasznos lenne itthon is. Az egyetemi hallgatóimnak is azt szoktam mondani, mindenképp érdemes külföldön tapasztalatot szerezni, mert új szemléletmódot és tudást hoz, amit aztán itthon tudnak kamatoztatni.
Háber István az Audiért és Németországért sem mondott le Pécsről
Dr. Háber István 1981-ben született. Mérnök, energetikai szakértő, a műszaki tudományok habilitált doktora, háromgyermekes családapa. Helyben lakó, a helyi ügyekért tenni akaró szakember, aki korábban is részt vett város- és iparfejlesztési projektekben.
Németországban dolgozott az Audival együttműködő műszaki cégnél járműipari mérnökként.
A külföldi tapasztalatokat Pécsen kívánta kamatoztatni, ezért hazatért, s immár tizenhatodik éve oktat és kutat a PTE műszaki karán. A hallgatókkal közösen kidolgoztak egy hidrogéncellás jármű koncepciót, mely egy liter benzinnek megfelelő energiával közel 2000 kilométert képes megtenni.
Gödöllőn, a Szent István Egyetemen doktorált, később habilitált a Magyar Agrártudományi Egyetemen. Kutatásai a megújuló energiaforrásokra, a hatékony energiaátalakítási megoldásokra fókuszáltak, e tapasztalatok alapján kapott felkérést az Energiapont vezetésére.
A pécsi polgári szövetség által támogatott párton kívüli képviselőjelöltként kíván Pécs energetikai fejlődésééért, illetve a 6. számú választókerületért dolgozni, amelyben ő maga is él. István édesanyja, Eszter 25 évig a Jurisics utcai patika gyógyszerésze volt, így a képviselőjelölt több szempontból is ismert, elismert lakója, szakértője a térségnek.”
Fotó: Laufer László ll Dunántúli Napló
Eredeti írás: MOHAY RÉKA
https://www.facebook.com/haber.pecs/videos/1396137307755248/?ref=embed_video&t=13
