Veszélyben a repce vetése, esőért rimánkodnak a gazdák

A következő néhány hétben dől el, hogy a termelők hogyan futnak neki az őszi vetéseknek és ezáltal a következő szezonnak. Ha lesz is eső – ezt ígérik a következő napokra – biztos, hogy változtatni kell az eddigi gyakorlaton. Jelenleg veszélyben a repce vetése, ha szeptember végéig nem sikerül ezt elvetni, akkor erről a terményről már le kell mondani.

Veszélyben a repce vetése, sürget az idő

– A talajt előkészítettük a vetésre, várjuk az esőt, hogy egyből vetni tudjuk utána a repcét – mondta Krieser János, aki a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője, egyben a vármegyei gabonaválasztmány tagja is. Ha legalább 15 – 20 milliméternyi csapadékot nem kap a területünk szeptember 20-ig, akkor ezt követően a repcét már nem érdemes elvetni, mert nem lesz kellő vastagságú a növény szára. Kicsi a mag, könnyen kiszárad.

– Még a vetőmagot sem vettük meg, nem kockáztatunk. Akkor visszük el a kereskedőtől és csak annyit, amennyit elvetünk, ezt a rendszert már ők is kénytelenek voltak elfogadni. Sok gazdálkodó cselekszik így.

Javában vágják a napraforgót és a kukoricát is

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az Agrárszektornak úgy nyilatkozott, ha megjön végre a csapadék, akkor a termelők azt követően fognak kalkulálni, hogy a lehetőségeikhez mérten mihez kellene nyúlniuk, mit kellene vetniük. Az őszi kalászosok esetében október közepéig, második feléig van még idő arra, hogy az időjárás és ennek nyomán a talajviszonyok megváltozzanak. Egyedül az őszi káposztarepce vetése a sürgető, amit jó esetben szeptember harmadik, negyedik hetében el kellene kezdeni.

Jelenleg a napraforgó betakarítása zajlik nagy ütemben, és idén a kukorica is szokatlanul korán kész lesz.

Krieser János elmondta, náluk a napraforgó betakarítása zajlik, a területük negyven százalékán áll még a növény. Az eredmény a vártnál is gyengébb, sajnos hektáronként még a 3 tonnás átlagot sem fogják elérni. A kukorica betakarítása legtöbb településen be is fejeződött, ott is siralmasak az eredmények.

Egyre inkább szükségessé válik a szántóföldek öntözése

Az idei év tapasztalata az, hogy át kell alakítani a vetésszerkezetet. Az olyan területeket, amelyek nem annyira jövedelmezőek, érdemes kihagyni és ezáltal növelni a termésátlagokat. A gyengébb területek rendszerint veszteségesen termeltek.

Tolna vármegyében az elmúlt egy-két évben több gazdálkodó is próbálkozott alternatív növényekkel is, de ezek termesztése korántsem hozott egyértelmű előnyöket.

Krieser János például azt mondta, idén 80 hektáron vetettek kukorica helyett cirkot azért, mert ez a növény jobban bírja az aszályt a kukoricánál. Valóban jobban bírta, de a cirkot is megviselte az aszály. A tavalyi évben 9 tonna volt a hektáronkénti átlag, idén ennek még a fele sem lett.

Nyilván előnyös helyzetben vannak azok a gazdaságok, ahol öntözni lehet a területeiket. Az öntözés, ahol megoldható ugyanis nagyon sokat javít a helyzeten, bármilyen növényről is van szó. Erre érdemes pályázni, beruházni, mert a jövőben egyre inkább szükségessé válik az öntözésre átállni.”