Szüret: Villányban gyakorlatilag vége a betakarításnak
„Palackba, boltba
A villányi borvidéken késői érésű kékszőlő-fajták betakarításával gyakorlatilag véget ért a szüret. A szüret utáni becslések szerint a termésmennyiség az éves átlag alsó értékéhez közelít, a minőség tekintetében azonban kiemelkedőt adhat a 2024-es évjárat.
A mintegy 2500 hektáros szőlőtermő-terület hegyközségi tanácsának titkára, Nagy Gergely lapunknak elmondta, hogy a szüret a Cabernet Franc, majd a Cabernet Sauvignon fajták betakarításával ért véget. Érési igénye miatt utóbbi kékszőlő-fajta termése marad a legtovább a villányi tőkéken, mivel a Sauvignonnak a Franc-nál a teljes, megfelelő érettség eléréséhez nagyobb hőösszegre van szüksége.
Szüret előtt
Ugyanakkor – folytatta – az idei nyár aszályos időjárása rányomta a bélyegét az idei termés mennyiségére. Magyarország legdélebbi borvidékén jellemző hektáronkénti 55 és 75 mázsa közötti átlag alsó értékéhez, 55-60 mázsához közelítenek eddig az idei eredmények.
A hegyközségi titkár tájékoztatása szerint egyes nagyobb pincészeteknél akár 20, de 30 százalékos kiesést is okozott termés mennyiségében a rendkívül száraz nyár. A leszedett szőlő minősége azonban nagyon jó, nagyon gazdag beltartalmi értékekkel rendelkezik, a termelőknek azonban szüret időpontjának megfelelő megválasztására kellett különös figyelmet fordítaniuk.
A hegyközségi titkár elmondásából az is kiderült, a 2024-es évjárat szempontjából meglepő, ugyanakkor, nagyon jó hír, hogy nem „égett el” a szőlő savtartalma sem, ami igen szép borokat ígér.
Az idei időjárás villányi szempontból a prémium évjáratnak tekinthető 2000-es esztendőhöz volt hasonló Nagy Gergely szerint. Ugyanakkor a borvidékre jellemző testes, Bordeaux-i típusú vörösborok csak akár több évnyi érlelés után kerülnek majd csak forgalomba.
Az idei évjárat első borai hamarosan a vinotékák és az áruházak polcain is megtalálhatóak lesznek, köztük a primőr rozék, illatos fehérborok, valamint a Bozsolé-típusú könnyed vörösborok, utóbbiakból elsősorban az olyan korai érésű fajták, mint a Portugieser és a Zweigelt. Vörösborból az első „komolyabb” tételek pedig a ősz közepén, Márton-nap tájékán kerülnek az üzletekbe.
A szüret utáni egyik első bor
A Borászportál ismertetése szerint Beaujolais borok készítésének egyedi technológiája a széndioxidos-maceráció. A szőlőfürtöket egészben 40-300 hektoliteres cement, vagy rozsdamentes acélkádakba teszik. A fürtök súlyától a gyümölcs alsó harmada összezúzódik, must képződik, ami természetes erjedésnek indul. Az erjedés során szén-dioxid fejlődik, és a hatalmas kádban lévő további, még ép szőlőfürtök szénsavköpeny alá kerülnek. Ebben az oxigéntől elzárt környezetben a szőlőszemekben lévő enzimek hatására bogyón belül megindul az erjedés. Az erjesztési idő a Beaujolais nouveau esetében mindössze négy nap. Ezután kíméletes, szakaszos préselés következik, ebben a fázisban az erjesztőkádakban befejeződik az alkoholos erjedés és önmagától végbemegy az almasavbomlás. Gyors derítés, majd hideg kezelés zárja a folyamatot; kezdődhet a palackozás. Az eredmény könnyed, friss, gyümölcsös, alacsony tannintartalmú, de nagyon rövid élettartamú reduktív bor – részletezték.
Fotó: Laufer László
Eredeti írás: BALIKÓ GERGELY
