Kós Zoltán 
A korabeli fekete krónika lapjain gyakorta szerepel olyan családi perpatvar, melynek a szülő a szenvedő alanya. Fotó: Illusztráció: Getty Images
„Fekete krónika
Az utóbbi hetekben, hónapokban több hazai bűnesetnek volt szenvedő alanya a szülő, aki nem szeretetet, hanem brutalitást kapott gyermekétől. Az ilyen végletes magatartás százhúsz-százharminc évvel ezelőtt sem számított kifejezetten ritkaságnak a fekete krónika szerint.
Az utóbbi hetekben, hónapokban több hazai bűnesetnek volt szenvedő alanya a szülő, aki nem szeretetet, hanem brutalitást kapott gyermekétől. Az ilyen végletes magatartás százhúsz-százharminc évvel ezelőtt sem számított kifejezetten ritkaságnak. Erről tanúskodik Hajdan rovatunk első két híre. A második kettő pedig azt mutatja be, hogy egy-egy eldobott, még égő gyufaszál milyen katasztrófákat volt képes okozni. Végtelenített fekete krónika is elénk tárul, ha átlapozzuk a korabeli, több mint száz évvel ezelőtti vármegyei lapokat. A Tolnavármegye és a Tolnamegyei Közlöny egyaránt hírt adott nemcsak a súlyos, de a csekélyebb bűnesetekről és balesetekről is.
Megütött apa, utcára tett anya
Testvérháború. Schulteis Henrik és Schulteis György lajvérpusztai lakosok, testvérekhez nem illő gyűlölettel viseltettek egymás iránt s ha csak tehették kárt és bosszúságot okoztak egymásnak. A napokban is Henrik levagdalta bátyja fájának az ő házára nyúló ágait, ezért azután az úgy is haragos György feleségével együtt kapával és bottal megtámadták s midőn a köztük folyó testvérharczot az apa látta, közéjük rohant, hogy őket szétválassza. A feldühödött György azonban nem csak öccsének fejét törte össze, hanem még a békítő szerepre vállalkozott öreg édes atyjának védő kezére is oly erős csapást mért, hogy az eltörött. (Tolnamegyei Közlöny, 1895. április 7.)
Hálátlan gyermekek. Nem az első eset, mely a Zombán lakó özv. Kovács Józsefné 83 éves öreg asszonyt érte, ki még életében felosztotta fiai közt csekély vagyonkáját, ő maga pedig megegyezés szerint József fiához ment, ki magát édesanyja holtiglani eltartására kötelezte. A biztosan bekövetkező halál azonban soká váratott magára s igy a hálátlan fiú kitette a 83 éves öreg asszonyt, a saját édes anyját, ki most György fiánál keresett menedéket; de ez sem fogadta be házába s igy az öreg asszony 36 óra hosszáig teljesen gondozás nélkül a szabad ég alatt volt kénytelen henteregni, míg végre az előbbi fia mégis megkönyörült rajta, bevitette magához és most a hatóság fog beleavatkozni, hogy melyik fiú tartozik az édesanyját holtig eltartani. (Tolnamegyei Közlöny, 1905. április 6.)
Fekete krónika, sárga lángokkal
Tűz pusztított a vasúti raktárban. Hidas-Bonyhád vasúti állomáson nagy tűz pusztított. A tűz délután 3 óra 50 perckor keletkezett, még pedig az állomás nyílt raktár helyiségében. Fél óra alatt leégett úgy a nyílt, mint a fedett raktárhelyiség. A nyílt raktárban elhelyezett áruk mind odaégtek, míg a fedett helyiségben elhelyezett árukat meg lehetett menteni. A fedett állomás előtt ekkor három, még ki nem rakott teherkocsi állt, melyek közül az egyiket még meg lehetett menteni, míg két vasúti kocsi, az azokban elhelyezett áruval együtt teljesen elégett. A vasúti személyzet teljes önfeláldozással mindent elkövetett, hogy megmentsen, amit lehet, de a kár Így is jelentékeny. Annak összegét megállapítani még nem lehetett, mert még nem tudják mennyi és milyen áru égett el. A tűz keletkezésének okát már ki is derítették. Egy Rosenbaum Sándor nevű 10 éves bonyhádi fiú a nyitott raktárhelyiségben cigarettára akart gyújtani és eldobta a még égő gyufát, mely csepűre esett. (Tolnamegyei Közlöny, 1905. április 6.)
Tűz. Néhány decsi kisfiú gyufával játszott és az égő gyufát a ház végében összehalmozott szalmakazal közelében hajította el, miből aztán hamarosan tűz támadt. Leégett három lakóház a melléképületekkel együtt. (Tolnavármegye, 1905. április 9.)”
Eredeti írás: SZERI ÁRPÁD
szerkeszto 
Nagy István 
