Kós Zoltán 
Kádár János meglepetés-látogatása a pécsi tejüzemben. A Dunántúli Napló korabeli felvétele.
„Retró 1966-ból
Kádár János, az MSZMP egykori első titkára, Orbán László és Aczél György, a Központi Bizottság tagjainak társaságában 1966-ban kétnapos látogatásra érkeztek Baranyába. A Kádár látogatásáról készült korabeli filmhíradó-összeállítás a napokban került fel a Tiktokra, ahol cikkünk elkészültéig majdnem 50 ezren nézték meg.
A filmhíradó beszámolója szerint Kádár és kísérete először Pécs „festői látképében gyönyörködött”, majd ezután az ország akkor legfiatalabb bányaüzemébe, a komlói Zobák-aknára látogattak. A híradó szerint az ottani „közvetlen hangulatú röpgyűlésre” sok bányász föld mélyéből jött elő, ahol az MSZMP vezetője a bejátszás szerint „őszintén beszélt” a bányászokat érintő kérdésekről.
Kádár János ezt követően a megye több más jelentős üzemében is látogatást tett, amelyek közül a filmhíradó szerint bár, az akkor igen modern pécsi tejüzem megtekintése nem szerepelt a programban, így aztán – mint a narrátor fogalmazott – nagy meglepetésben volt része az esti műszak dolgozóinak, akik a korszerű gépek, köztük egy sajtcsomagoló-automata működését is bemutatták az első titkárnak.
Másnap a Mecseki Szénbányászati Tröszt meszesi munkásszállójában Kádár szocialista brigádvezetőkkel találkozott, majd a brigádnaplókba való beírással „tette emlékezetessé” azt a napot az MSZMP első titkára. Ugyanezen a helyszínen kinn a napsütésben a gyárvárosi általános iskola úttörőzenekara adott hangversenyt, amely rögtönzött produkciónak – a híradó megfogalmazása szerint – mind a gyerekek, mind a felnőttek között „láthatóan nagy sikere volt”.
Kádár János és kíséretének útja onnan Mohácsra, az Új Barázda Tsz.-be vezetett, ahol az első titkár a parasztság „legégetőbb kérdéseiről beszélt”. Az istállókban „igen jól gondozott” szarvasmarhákat láttak a vendégek – derült ki a filmhíradós összeállításból, amely szerint a tsz.-ben a fejési átlag is „igen jó” volt.
A MSZMP első titkára a kétnapos baranyai vizitjének részeként az 1566-os szigetvári csata 400. évfordulóján ellátogatott a város várába is, ahonnan egyenesen vissza Pécsre, egészen pontosan Újmecsekaljára vitt Kádár János útja, ahol – a képes beszámoló alapján – az utcán nagy tömeg vette körül az ott sétáló vendégeket. Egy helyi vájár lakásába invitálta az első titkárt és kíséretét; Vargáék lakásán aztán „kötetlen beszélgetés kezdődött pártunk vezetői és a család tagjai között”. A filmfelvételek alapján a kupica rövidital elfogyasztása után a felek úgy búcsúztak egymástól: „jó munkát, jó egészséget!”
Ki volt Kádár János?
Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja – olvasható az online enciklopédia szócikkében.
A Kádár nevet 1943-ban kapta az illegális kommunista mozgalomban. Az 1945 utáni szovjet típusú rendszer 1957–1989 közötti időszakának (az úgynevezett Kádár-korszaknak) 1988-ig de facto vezetője. Nevéhez fűződik az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő kemény megtorlás, majd az azt követő konszolidáció, az átmenet az úgynevezett. „puha diktatúrába”. Személye és politikája, a gulyáskommunizmus vagy más néven kádárizmus éles viták tárgya mind a laikusok között, mind a történettudományban.”
Eredeti írás: bama.hu
About the Author
