Megszólalt az ügyvéd, szerinte botrány, ami a gyöngyöstarjáni dolgozókkal történt
Kós Zoltán 
Dr. Szabó Imre Szilárd Gyöngyöstarjánban beszél Forrás: Czímer Tamás / Heol.hu
„Harcolnak a pénzükért
Dr. Szabó Imre Szilárd ügyvéd ismertette a dolgozók érdekében eddig tett jogi lépéseket. A gyöngyöstarjáni elbocsátott munkavállalók példája üzenet valamennyi magyar munkavállaló számára.
A Mátraalján június 30-án elbocsátott 165 dolgozó pénteki, újabb gyöngyöstarjáni demonstrációján dr. Szabó Imre Szilárd ügyvéd, munkajogász, a Munkástanácsok Országos Szövetsége alelnöke beszélt arról, milyen jogi lépések történtek eddig a furcsa körülmények között kirúgott munkavállalók érdekében.
Forrás: Czímer Tamás / Heol.hu
Portálunkon többször írtunk arról az utóbbi hetekben, hogy az olasz központú Giovenzana International B.V. cég G.G. Space Kft. nevű gyöngyösi és gyöngyöstarjáni telephelyein valamennyi dolgozót elbocsátották június utolsó napján. Azt biztosan tudni, hogy a cég olasz tulajdonosai, Massimo Giovenzana és Paolo Cavadini áfacsalást követtek el, ügyükben már ítélet is született a közelmúltban az illetékes olasz bíróságon, ami 1 év 11 hónap felfüggesztett börtönbüntetés, 5 millió euró értékben vagyonelkobzás. A dolgozók nevében a napokban Kondásné Petrik Mónika elmondta portálunknak, hogy időközben postán megkapták a kilépési papírokat, amely több ponton is sértik a munkavállalók jogait.
A gyöngyöstarjáni elbocsátott dolgozók kilépési papírjai nem a valóságon alapulnak
– Nem kaptunk felmondást, amely a munkaviszony megszűnéséről és annak módjáról, valamint a ki nem fizetett járandóságról kellene szólnia. Súlyosan sérti a felmondás szabályait a májusi hóvégi kifizetési jegyzék, ahol a hóvégi átutalásnál szerepel a májusi bér. A júniusi kilépő fizetési jegyzék tartalmazza az állásidő bért, a felmondási időre a járandóságot, a hűségbónuszt, a szabadságot, a végkielégítést, kilépő hóközi utalást és az összeget – ezzel szemben nem történtek utalások, a szabadság nem időarányosan lett kiszámolva, sőt jogtalanul lett kiírva. A végkielégítést az évek után járó hűségbónusz megvonásával számolták ki – sorolta Kondásné Petrik Mónika.
Az ügyvéd botránynak nevezte a munkavállalókkal történteket
A dolgozók jogi képviseletében dr. Szabó Imre Szilárd prózai egyszerűséggel botránynak nevezte a munkavállalókkal történteket.
– Rengeteg tagszervezetünk van mind a verseny-, mind a közszférában, az elmúlt években több száz pert koordináltunk, de ilyen esettel még nem találkoztam. Itt egész egyszerűen nem tudják az emberek, hogy mi történik. Zajlik egyfajta hitegetés, rendezetlen körülmények sorozata valósult meg. Ez nem egy normális állapot. Először mi is csak a hírek alapján szembesültünk a történtekkel. Ami megdöbbentő volt a számunkra, hogy nem volt a cég részéről átfogó tájékoztatás arról, mi történik a dolgozókkal, mi jár nekik, mikor lesznek a kifizetések, továbbá mi lesz akkor, ha munkanélküliek lesznek, mi van a biztosítási jogviszonyukkal, mire jogosultak, hová forduljanak, emellett mit tud az állam segíteni, milyen foglalkoztatási eszközök vannak, hol lehet munkahelyet keresni, hová kell bejelentkezni, ha álláskeresési járadék igényléséről van szó, egyáltalán, mi ez az intézmény, mennyi pénz jár nekik. Először is készítettem egy átfogó ismertetőt nekik mindezekről a tudnivalókról – kezdte az ügyvéd.
„Már kezdetben látható volt, hogy valami nagyon nincs rendben”
Először még arról szóltak a hírek, hogy majd érkeznek a felmondások, tette hozzá dr. Szabó Imre Szilárd. Várták mi szerepel azokban. De, mint mondta, már látható volt, hogy valami nagyon nincs rendben, ugyanis a májusi munkabérek nem lettek kifizetve, ahogy a júniusiak sem, a végkielégítést nem kapták meg azok, akiknek járna, a felmondási időre nem kapták meg a távolléti díjat a dolgozók. A munkavállalók tájékoztatása után a legfontosabb az volt, hogy azonnal megkezdjék annak a pénznek megszerzését, ami jogosan, munkaszerződés alapján jár a dolgozóknak, magyarázta a jogász. És ez nem kevés pénz, emelte ki.
– Elsőként hatósági bejelentésekkel éltünk. Egyes munkavállalókat kértünk meg, hogy a nevükben, ügyvédi meghatalmazással tegyünk bejelentéseket a Heves Vármegyei Kormányhivatalnál. Az első körben ezek a foglalkoztatás-felügyeleti bejelentések történtek meg. Ilyenkor a felügyelet vizsgálódni kezd, hogy amit állítunk, az igaz-e. Bekéri a dokumentumokat, megvoltak-e a kifizetések, és határozatot hoz, történt-e szabályszegés. Mi azt állítjuk, hogy sérültek a munkajogi normák, egyrészt a bérek ki nem fizetésével, másrészt a felmondás szabályszerűségével hiányával – részletezte dr. Szabó Imre Szilárd.
Az elbocsátott dolgozók nem kapták meg a felmondásokat
– Egy felmondás ugyanis írásba van foglalva. Meg van indokolva. Meg vannak jelölve a megfelelő jogcímek. Ki van oktatva a munkavállaló, hogy ha úgy érzi, jogellenes, hová tud fordulni jogorvoslatért, hová tud keresetet beadni. Mindez nem történt meg. Az elbocsátott dolgozók nem kapták meg a felmondásokat. Az elmondásuk szerint postán kaptak egy csomagot a kilépő papírokkal, azzal hogy kijelentették őket, véget ért a jogviszony. A dolgozók elmondták nekem, nem valós a júniusi bérlap, nem történtek meg a számfejtések, a kifizetések. Újabb beadványt készítettünk, hogy nemcsak a bérek nem érkeztek meg, de azt is vitatjuk, hogy a júniusi szabadság kiadások szabályosan történtek – a közlésük nem történt meg 15 nappal előtte. A felmondások hiánya miatt is újabb beadványt küldtünk a foglalkoztatás-felügyeletnek kiegészítésként: nem szabályszerű a felmondás, és nincs meg annak a megfelelő következménye: végkielégítések, felmondási idő – sorolta az ügyvéd.
„Fontos, hogy ne csak hatósági vonalon lépjünk, hanem legyenek munkaügyi perek is”
A jogász elmondta, hogy stratégiai munkaügyi pereket is indítottak.
– Három keresetet már beadtunk, az egyikben a múlt héten el is indult az érdemi eljárás. Fontos, hogy ne csak hatósági vonalon lépjünk, hanem legyenek munkaügyi perek is folyamatban a munkáltatóval szemben, hogy bebizonyítsuk, nem volt jogszerű, ami a munkavállalókkal történt. E perek körének további bővítését is mérlegeljük. Mindezt azért csináljuk, hogy a folyamat eljusson a felszámolásig. Ez természetesen egy szakszervezeti vezetőnek sem célja, de most sajnos, nem látni más megoldást. A felszámolás során van meg az az állami lehetőség, amit úgy hívunk, Bérgarancia Alap, amelyből az állam helyt tud állni, átmenetileg térítve a dolgozók kifizetéseit. Fontos tehát, hogy mielőbb elinduljon ez a folyamat, de nem lesz egyszerű. Főleg úgy, hogy nem együttműködő benne a munkáltató. Mindesetre, érdekes fejleményként, július 14-én a NAV-nál megjelent egy végrehajtás a munkáltatóval szemben – fűzte hozzá dr. Szabó Imre Szilárd.
Az ügyvéd arról a friss esetről is beszámolt, amikor egy keresőképtelen kismama nem kapta meg a táppénzt. Ez megint egy újabb eljárás, újra a kormányhivatalhoz kell fordulni, mondta, hiszen a TB kifizetőhelye elvileg a munkáltató, ezzel kapcsolatban kötelezettségei vannak. Megkérték az illetékes szaktárcákat is, hogy vizsgálják még meg, milyen eseti lehetőségek vannak akár átmeneti pénzügyi megoldásokra, foglalta össze dr. Szabó Imre Szilárd.”
Eredeti írás: SZABÓ ISTVÁN
About the Author
