A törvény rájuk nem vonatkozik. Hogyan kapják vissza az ügyészek és a biztonsági tisztviselők a szupermagas nyugdíjukat? (Ukrajna)
Kós Zoltán 
KOLLÁZS: ANDRIJ KALISZTRATENKO; ua.pravda
„A jogszabály korlátozza a nyugdíjak mértékét, de 17 ezer ukrán megtanulta megkerülni ezt a normát. Hogyan küzd ez ellen az állam, és van-e esélye a győzelemre?
Az elmúlt években Ukrajnában konfliktus robbant ki bizonyos nyugdíjascsoportok és az állam között. Az előbbiek a bíróságok közvetítésével a saját részükre kifizetett összegekért küzdenek, amelyek összege meghaladja a törvényi korlátokat. Az utóbbiak erre válaszul új, kreatív módokat találnak ki a nyugdíjak mértékének csökkentésére.
Ennek következtében több milliárd hrivnya többletkiadás keletkezik a „kiválasztott” kisebbségnek kifizetett szupernagy nyugdíjak miatt. Emellett folyamatosan növekszik az állam adóssága a különleges nyugdíjasok javára hozott bírósági határozatok miatt, amely jelenleg 85 milliárd hrivnyát tesz ki.
2025 eleje óta hatályba léptek a törvény által megengedett maximális tíz létminimum feletti nyugdíjösszegek korlátozásai a munkaképességüket elvesztő személyek számára (23 610 hrivnya). Ezeket a korlátozásokat azonban sikeresen megtámadják is. Ki és hogyan történik ez, és vége-e a maximális nyugdíjak körüli csatározásoknak?
Minimális megélhetési költségek
Ukrajna nyugdíjrendszere háromszintű, de csak az első működik – a szolidaritás. A szolidaritási nyugdíjak koncepciója előírja, hogy a jelenlegi, munkaképes korú állampolgárok „hozzájárulnak” a nyugdíjasok megélhetéséhez. Az elvárás az, hogy gyermekeik és unokáik is ugyanezt tegyék az ő idejükben.
A finanszírozott nyugdíjrendszerrel ellentétben, ahol a jövőbeni kifizetés mértéke az egyéni befizetések mértékétől függ, a szolidaritási nyugdíjak kevésbé egyéni jellegűek. A szolidaritási szint inkább az állam általi erőforrások felhalmozására és azoknak a nyugdíjasok közötti egyenlő elosztására vonatkozik „itt és most”.
A szolidaritási rendszerben a nyugdíjalapok igazságosabb elosztása érdekében számos biztosíték létezik. Először is, az állam meghatározza azt a maximális fizetést, amelyből ilyen hozzájárulás teljesíthető. Jelenleg ez 20 „minimum” vagy havi 160 ezer hrivnya. Ez azt jelenti, hogy azok, akiknek a fizetése meghaladja ezt az összeget, csak ebből az összegből járulnak hozzá a nyugdíjalapba.
Ez nem teszi lehetővé a nagy befizetéseket anélkül, hogy ezekkel a befizetésekkel arányos nyugdíjkifizetéseket igényelnének, mivel a jövőben nem lesznek rájuk források.
Másodszor, az állam határozza meg a minimális és maximális nyugdíjösszegeket – egy, illetve tíz létminimumot azok számára, akik elvesztették a munkaképességüket. 2025-ben ezek 2310, illetve 23 100 hrivnyát tesznek ki.
Ez a korlátozás mindenkire vonatkozik: mind azokra, akik az általános törvények szerint vonulnak nyugdíjba , mind azokra, akiknek a nyugdíjba vonulás feltételeit speciális ágazati törvények szabályozzák (ügyészek, bírák, volt rendvédelmi tisztviselők). Azonban az utóbbiak azok, akik megtanulták hatékonyan megkerülni ezt a korlátozást.
Az EP többször is írt arról, hogy a különleges nyugdíjasok bírósági úton hogyan törölhetik maguknak a törvény által előírt korlátozást – tíz létminimum-t. Ezt követően nyugdíjuk összege egyes esetekben meghaladhatja a havi 200 ezer hrivnyát, és egy volt bíró által kapott legmagasabb kifizetés összege általában 390 ezer hrivnya.
A Szociálpolitikai Minisztérium szerint 2025 elején több mint 17 ezer embernek a nyugdíja meghaladta a törvényben meghatározott határt Ukrajnában. Többségük volt katona és rendvédelmi tisztviselő.
Az ilyen személyeknek járó magas kifizetések oka az, hogy a külön törvény alapján folyósított nyugdíjak általában a továbbra is dolgozó vagy szolgálatot teljesítő személyek fizetéséhez kötődnek. Például az ügyészi nyugdíj a hasonló beosztásban dolgozó személy fizetésének 60%-a (bizonyos esetekben az ügyészek a fizetés 90%-át kitevő nyugdíjért küzdenek), egy hivatásos katonai vagy rendvédelmi tisztviselő nyugdíja pedig a hasonló beosztásban továbbra is szolgáló személy pénzbeli támogatásának akár 70%-át is elérheti.
A kormány megpróbálja felülvizsgálni a különleges nyugdíjrendszereket, és a nyugdíjösszegeket függetleníteni a jelenlegi fizetésektől. Úgy döntöttek, hogy az ügyészekkelkezdik – a különleges nyugdíjasok egyik legkisebb létszámú csoportjával. Azonban még itt is ellenállásba ütköztek a tisztviselők a változtatásokkal szemben, nemcsak az ügyészek, hanem egyes képviselők részéről is. Ezért a vonatkozó törvényjavaslatmég nem került fel a parlamenti napirendre.
Mivel a kormány felismerte, hogy nem lehet gyorsan végrehajtani a nyugdíjrendszer globális reformját, úgy döntött, hogy egy másik, átmeneti utat választ.
Ki adja vissza a szuper nagy nyugdíjakat?
2025 elején a kormány határozatot fogadott el, amely együtthatókat vezetett be azokra a nyugdíjakra, amelyek összege meghaladja a törvényben megengedett maximumot. Röviden, a 23 100 hrivnyát meghaladó nyugdíj összegét egy csökkenő együtthatóval szorozzák. Minél nagyobb a túllépési összeg, annál kisebb az együttható.
„A határozat arra tesz kísérletet, hogy egyensúlyt találjunk minden nyugdíjas, beleértve a különleges kategóriákat is, érdekei között. Enélkül olyan helyzet állhat elő, hogy egyszerűen nem lesz elegendő költségvetési forrás bizonyos különleges nyugdíjasok nyugdíjának kifizetésére” – magyarázza a kormány.
Ennek eredményeként a legnagyobb nyugdíjak mértéke továbbra is meghaladja a tíz létminimum összegét, de az év eleje óta ezek a kifizetések sokszorosára csökkentek. Például az együtthatók bevezetése előtt az ukrán ügyészek által kapott legnagyobb nyugdíj 251 ezer hrivnya volt. Mostanra ez csaknem ötszörösére csökkent, 51,5 ezer hrivnyára.
A Szociálpolitikai Minisztérium szerint a rendkívül magas nyugdíjak korlátozása lehetővé teszi a Nyugdíjalap számára, hogy 2025-ben 3,4 milliárd hrivnyát takarítson meg. Ezek a megtakarítások nemcsak az ügyészeknek, volt katonáknak és rendvédelmi tisztviselőknek járó kifizetések csökkentését foglalják magukban, hanem a „csernobili áldozatoknak” járó többletkifizetésekért küzdő személyekét is, akik a szennyezett övezetben való életért járó többletkifizetésekért küzdenek.
A rendkívül nagy kifizetések többszörös csökkentése bírósági fellebbezéssel szembesült. A rendkívül nagy nyugdíjban részesülő 17 ezer különleges nyugdíjas közül 4815 ember már fellebbezett az állam általi kifizetések csökkentése ellen. A legtöbb esetben a bíróságok a felperesek oldalára állnak, és jogellenesnek ismerik el az állam azon döntését, hogy a törvény által meghatározott maximális határt meghaladó nyugdíjakat korlátozza.
A jogi csatározások folytatódnak. A Nyugdíjalap 1424 esetben fellebbezett bírósági határozatok ellen. 89 különleges nyugdíjas esetében a bírósági határozat már jogerőre lépett, és a Nyugdíjalap korlátozás nélkül folytatja a kiemelten magas nyugdíjak kifizetését.
„A korlátozó együtthatók alkalmazásáról szóló döntést megtámadó nyugdíjasok kategóriái között volt ügyészek és katonai személyzet, valamint a bűnüldöző szervek alkalmazottai szerepelnek” – közölte a Szociálpolitikai Minisztérium az EP-vel.
Idővel a korlátlan nyugdíjban részesülők száma növekedni fog. Nemcsak azért, mert megnő a kormányzati együtthatók elleni fellebbezések ítéleteinek száma, hanem azért is, mert magának a rendeletnek a jogszerűségét fogják bíróság előtt megtámadni.
„Maga az ítélet jelenleg különböző fokú bíróságokon fellebbezés alatt áll, amelyekben harmadik félként a Szociálpolitikai Minisztérium és a kormány is részt vesz. A jogi vita folytatódik, de meggyőződésünk, hogy az ítéletet a hatályos jogszabályoknak megfelelően hozták meg – figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapításait és a 2025. évi állami költségvetésről szóló törvény rendelkezéseit” – tette hozzá a Szociálpolitikai Minisztérium.
Mi a következő lépés?
A kiábrándító tendencia ellenére a kormány nem adja fel, és úgy véli, hogy képes lesz korlátozni a legmagasabb nyugdíjkifizetések mértékét. „Jelenleg 23 olyan bírósági határozat született, amelyben a felperesek követeléseit elutasították, ami a kétértelmű bírói gyakorlat meglétére utal” – jegyzik meg.
Ezzel párhuzamosan a Szociálpolitikai Minisztérium nagyszabású nyugdíjreformot készít elő, amely a különleges nyugdíjrendszereket is érinti. Végül is a jelenlegi nyugdíjrendszer igazságtalan. Túlzott juttatásokat biztosít egy korlátozott körnek, amelyeket az ukránok többségének befizetéseiből finanszíroznak.
„A reform célja nem a garanciák elvétele, hanem a rendszer újraindítása, hogy mindenki számára igazságos legyen. Mindenkinek, aki már megkapta a különleges nyugdíjra való jogosultságot, meg kell őriznie ezt a jogot – számukra nem várható változás. A jövőbeli nyugdíjasok számára azonban új, átlátható és kiegyensúlyozott szabályokat kell alkotnunk, amelyek megfelelnek az állam modern pénzügyi lehetőségeinek és a méltányosság elvének” – magyarázzák a kezdeményezés szerzői.
A reform másik oka, hogy a jelenlegi rendszer nem biztosít valódi juttatásokat a hadseregben az ország védelmében szolgálóknak, hanem csak a hivatásos katonáknak és a rendvédelmi tiszteknek. A kormány azt tervezi, hogy kedvezményes nyugdíjazási feltételekkel jutalmazza a munkavállalókat, nem a szakmai végzettség, hanem a csatákban való részvétel ténye alapján. Vagyis a juttatások kiterjednek a mozgósított személyzetre is.
Azonban ezek a jó szándékok talán nem válnak valóra. Először is, a nyugdíjreformot még nem regisztrálták törvényjavaslatként a parlamentben, és a kormányváltással, valamint a Szociálpolitikai Minisztérium vezetésével egyáltalán nem tudni, hogy ez valaha is megtörténik-e.
Másodszor, a nyugdíjjogosultságok bármilyen változása szinte automatikusan ellenállásba ütközik azoktól, akiknek ezeket a juttatásokat megadták. Egykor a parlamenti képviselők ezt tették bizonyos kormányzati szervek, különösen az ügyészek kegyeinek és lojalitásának elnyerése érdekében.
Az, hogy a képviselők vajon elveszítik-e majd ezt a lojalitást, miután felhatalmazták a legfőbb ügyészt arra, hogy beavatkozzon akár független korrupcióellenes szervek ügyeibe is, költői kérdés.”
Eredeti írás: JAROSZLAV VINOKUROV; ua.pravda
About the Author
Nagy István 
