Kós Zoltán 
Baranyában is jelen van a pusztító szőlőbetegség Fotó: MW
„Mi lesz a borral?
A borvidékekre is hatással lehet az a kórokozó, amely mostanra Baranya több pontján is megjelent. Súlyos következményekkel járhat a szőlő termesztésére – de veszélyben van a híres baranyai bor?
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma-fertőzés komoly aggodalmat kelt a gazdák körében. A betegséget az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszti, amely néhány éve már hazánkban is meghonosodott. A fitoplazma nem új jelenség Európában: Olaszországból, Franciaországból és Szlovéniából régóta érkeznek aggasztó hírek, de mostanra a magyar borvidékek is egyre nagyobb veszélyben vannak. A hazai szőlészetek közül már tizennégy borvidéken igazolták a kórokozó jelenlétét, köztük Baranya megyében is. A helyzet ugyan még nem olyan súlyos, mint Zala vármegyében, ahol a teljes terület fertőzött, de a dél-dunántúli borászatok már most rendkívül éberek.
Nincs ellene védőanyag, nem lehet visszafordítani
Dr. Teszlák Péter, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatási igazgatója megerősítette: a fitoplazma Baranya több térségében is felütötte a fejét. – A betegség legnagyobb problémája, hogy nem létezik rá növényvédő szer. Permetszerrel nem lehet védekezni, csak a fertőzött tőkék teljes kivágása hozhat eredményt – hangsúlyozta a kutató.
A tünetek elsőként a leveleken jelentkeznek: a zöld levelek sárgulnak, vörösödnek, a levélszélek bepöndörödnek, a hajtások nem fásodnak be rendesen. A fehér bogyójú szőlőfajták levelei sárgává, a kékszőlőké vörössé válnak. A beteg vesszők gumiszerűek, könnyen hajlanak, nem törnek. Mivel a fertőzés az egész növényt károsítja, a kivágott szőlő helyére legalább két évig nem is lehet új tőkét telepíteni.
A betegség egyik legnagyobb veszélye, hogy gazdanövényei nem korlátozódnak a szőlőre. Az erdei iszalag, az éger, a mogyoró és több gyomnövény is hordozó lehet, így a kabóca könnyen átviheti a kórokozót az újabb ültetvényekre. Éppen ezért a megelőzés kulcsa a szaporítóanyagok alapos ellenőrzése, és a kabóca elleni időzített védekezés. Az amerikai szőlőkabóca ellen ugyanis lehetséges rovarölő szeres védekezés, amely kötelező a kijelölt, veszélyeztetett szőlőtermő területeken.
Kipusztul a baranyai szőlő? Ne aggódjunk!
A Pécs környéki gazdák nem pánikolnak, de mindenki fokozott figyelemmel kíséri az állományát. A fertőzött területeken hatósági karanténintézkedések lépnek életbe, amelyeket a vármegyei kormányhivatal ír elő. – A védekezés most még kézben tartható, de elengedhetetlen az elővigyázatosság – tette hozzá Dr. Teszlák.
A szőlő aranyszínű sárgasága nem veszélyes az emberre, és a belőle készült bor forgalmazását sem befolyásolja közvetlenül, de gazdasági hatásai jelentősek: a terméshozam visszaeshet, az ültetvények kiritkulnak, és az újratelepítés évekbe telhet. A szakemberek ezért folyamatos ellenőrzést, megfigyelést és tájékoztatást tartanak szükségesnek.
Bár hazánkban már több mint egy évtizede jelen van a fitoplazma, az északi borvidékek egy része eddig elkerülte a fertőzést. Ez is azt mutatja, hogy a megelőzés és a hatósági kontroll még mindig a leghatékonyabb védekezés, különösen olyan térségekben, ahol még csak elszórtan bukkant fel a betegség – mint például Baranyában. A szőlősgazdáknak tehát résen kell lenniük, hiszen ez a szabad szemmel is jól észlelhető, ám visszafordíthatatlan betegség nemcsak a tőkéket, hanem a borászati hagyományokat is veszélybe sodorhatja.”
Eredeti írás: JUSZTIN LEVENTE
About the Author
