A fehér akác jól ismert virágzata. Fotó: Wikipédia
„Közömbös idegen?
Az akác virágának méze hungarikum, így nélkülözhetetlen kelléke a magyar gasztronómiának, ahogy kemény fáját számtalan faipari felhasználása mellett rengetegen használják fűtésre. Van olyan magyar erdészet, amelynél ez a vitatott fafaj, az akác alkotja az elsődleges faállományt, ez azonban nem a Mecsek.
A pécsi központú Mecsekerdő Zrt. tevékenységével is visszatérő jelleggel foglalkozó Erdőmánia nevű oldal legújabb videója szerint az akác (Robinia pseudoacacia) az 1700-as évek elején érkezett Magyarországra Észak-Amerikából, és hamarosan olyan helyeken kezdett el terjedni, ahol más fafaj nem tudott meggyökeresedni – különösen a homokos, szegényes tápanyagú területeken.
Mint hozzátették, a Nyírség különösen alkalmas volt az akác számára: a vízmegtartó képesség nélküli talajokon az egyetlen fafajként volt képes zárt erdőket alkotni. A 19. században már szervezett erdőtelepítések folytak az Alföldön, elsősorban talajvédelmi és gazdasági célból, és ebben az akác vált a legfőbb eszközzé.
Az ottani állami erdőgazdaság, a Nyírerdő Zrt. elődszervezetei az 1900-as évek elejétől kezdve szisztematikusan használták az akácot a fásítási és erdősítési munkákban. Azóta az akác nemcsak a táj részévé, hanem a térség egyik gazdasági és ökológiai alappillérévé vált.
Az ottani akácállományok komplex szerepet töltenek be. Az akác faanyagként keresett, időtálló, különösen kültéri célokra alkalmas, méhészeti szempontból kiemelkedő, hiszen az akácméz hungarikum és fontos exportcikk. Az Erdőmánia arra is felhívta a figyelmet, hogy az akác talajvédelmi szerepe nélkülözhetetlen a nyírségi homokhátakon, ahol más fafaj nem élne meg. Egyúttal rögzítették, hogy nem minden akácos „biológiai sivatag”: megfelelő kezeléssel élőhelyül szolgál számos növény és állatfajnak.
A faipar.hu nevű honlap adatai alapján az akác európai elterjedése különösen Magyarországon volt példátlanul gyors. Ma a magyar erdők 19,8%-a akácos, és Európa egyetlen országában sincs annyi akácerdő (320 ezer hektár), mint Magyarországon. A természetvédelem egy része ezért joggal hívja fel a figyelmet arra, hogy az akác idegenhonos és egyes területeken elnyomhatja az őshonos vegetációt. De nem így a Mecsekben.
A Mecsekben nem jellemző az akác
Mint az itteni állami erdőgazdaság az Erdőmánia új filmje kapcsán jelezte: a Mecsekerdő által gondozott területeken az akác nem jellemző fafaj, ennek oka elsősorban a termőhelyi adottságokban keresendő. A Mecsek erdőtársulásai természetes úton bükkösökből, kocsánytalan tölgyesekből és cseres-tölgyesekből állnak – emlékeztettek.
A Mecsekerdő Zrt. egyúttal kiemelte azt is, hogy az erdőgazdálkodás sosem általános recept alapján történik, az erdésznek mindig holisztikusan, terület-specifikusan kell kezelnie a rábízott erdőt. Ezért is fontos, hogy a fafaj-megítélésben a helyi körülmények és az ökológiai egyensúly legyen a mérvadó – fejtették ki azt is jelezve, hogy a Nyírerdő területén az akác más szerepet tölt be, mint a Mecsekben.„
Eredeti írás: bama.hu
Videó az eredeti cikk alatt.
