A tragikus siófoki repülőgép katasztrófa miatt a vezérek nem utazhatnak együtt
„2001. június 15-én Magyarország megrendülten figyelte a híreket: a Synergon Informatikai Zrt. háromfős vezetősége egy Zágrábból induló, Siófokra tartó Cessna 210-es kisrepülőgépen vesztette életét, amikor a gép – máig tisztázatlan körülmények között – a Balaton felett felrobbant. A tragédia nemcsak egy ígéretes magyar technológiai vállalat jövőjét pecsételte meg, hanem ráirányította a figyelmet a felsővezetők utazási kockázataira is.
A Synergon vezérkarának utolsó útja rávilágított arra, milyen sebezhető egy szervezet, ha kulcspozícióban lévő emberei egyszerre vesznek részt ugyanazon a repülőgép utazáson. A katasztrófa után sokáig keringtek találgatások – mechanikai hiba, robbanás, akár szabotázs lehetősége is felmerült –, de hivatalos, végleges jelentés sosem zárta le teljes bizonyossággal az ügyet.

A Cessna 210-es típusú kisgép egyébként kedvelt választás volt a magán- és üzleti repülések piacán, viszonylag megbízhatónak számított. Az eset után azonban a vállalati és kormányzati körökben egyre több helyen vetődött fel: vajon biztonságos-e, ha egy egész vezetőség együtt repül?
Repülőgép katasztrófák: nemzetközi precedensek – tanulni mások kárán
A Synergon-tragédia korántsem volt egyedi. Hasonló, világszerte ismert eset például a 2010-es lengyel kormánygép katasztrófája, amikor Lech Kaczyński lengyel elnök és több tucat magas rangú állami tisztviselő vesztette életét a szmolenszki repülőgép-balesetben. A tragédia után Lengyelországban új protokollt vezettek be, amely megtiltja, hogy az államfő és a kormányfő ugyanazon gépen utazzon.
Az Egyesült Államokban már jóval korábban érvényben volt egy hasonló szabály: az elnök és az alelnök sosem repülhetnek együtt. A nagyvállalatok világában pedig – különösen a Fortune 500-as listán szereplő cégeknél – gyakran belső szabályzat tiltja, hogy az igazgatóság teljes tagsága, vagy a kulcsfontosságú vezetők egyszerre tartózkodjanak egy repülőgépen.
Szabályozási következmények – Mit hozott a Synergon-eset?
Magyarországon a Synergon-incidens közvetlen szabályozási változásokat nem hozott a polgári légiközlekedés területén, viszont a vállalati kockázatkezelési stratégiákban megjelent egy új fókusz: a „key person risk”, vagyis a kulcsemberek egyidejű elvesztésének veszélye.
Több hazai nagyvállalat, multinacionális cég magyarországi leányvállalata, valamint kormányzati háttérintézmények is bevezettek – formálisan vagy informálisan – olyan protokollokat, amelyek csökkentik a topmenedzserek vagy kulcsemberek egyidejű utaztatásának kockázatát. Ide tartozik például az utazások szétválasztása, az alternatív útvonalak tervezése, vagy éppen a nagyobb eseményekre történő külön utaztatás.”
Fotó: sonline.hu
Eredeti írás: BARKÓCZY LÁSZLÓ
