Forrás: Pecaverzum/Kovács Zsuzsanna
„Ökológiai kockázatot jelent a halfaj
Szinte hihetetlen horgászeredményről számolt be a napokban a Pecaverzum.hu nevű oldal: egy horgászpárosnak két hétvége alatt 86 darab, azaz 432 kilónyi busa került be a fogási naplójába a Mohács melletti Külső-Béda holtágból. A Kovács Zsuzsanna és Takács József alkotta, meglehetősen fanatikusnak mondható páros az összes tavalyi busa fogás 2,5 százalékát könyvelhette el.
A nem mindennapi busa fogás részleteiről az oldal azt írta, hogy az igen eredményes, egy párt alkotó horgászok immár két éve rendszeresen járnak célzottan pecázni az inváziós planktonevőkre. Augusztus elsején, pénteken este Mohácson, a Külső-Béda holtágon kezdték meg az úszós horgászatot emelkedő vízszint mellett. Három métert jött fel a víz azon a helyen, ahol általában tábort szoktak verni.

„Meglepetésünkre nagyon sokan horgásztak, azt hittünk, busafogó verseny van. Este elcsíptük egy horgásztársunk fogását, ő említette, hogy egész nap ez az egy busa érkezett, nem sikerült senkinek sem fogni a parton” – mesélte a Pecaverzumnak Kovács Zsuzsanna és Takács József, akiknek ez a hír egyáltalán nem szegte a kedvét.
„Nagy sok szemetet, hordalékot hozott az áradás, nagy fákat, ágakat, olyan volt a víz, mint a szántás. Kihívás volt így a horgászni. Sok halvesztésünk volt a hordalék miatt, mivel nem tudtunk rendesen bevágni és fárasztani sem” – ecsetelték a horgász oldalnak a pecát nehezítő körülményeket, amelyeket azonban összességében sikerült legyőzniük.
Ráadásul a helyzetet tetézte, hogy szombaton 21 óra 30 perckor megérkezett a vihar hatalmas széllel, villámlással, szakadó esővel. A busavadászatot fel kellett függeszteni. A horgászok beültek a kocsiba, és várták a reggelt. Reggel 9 óra körül tudták újrakezdeni a pecát, és miután még szákba tereltek párat, összegezték az eredményeket. Összesen 53 darab halat fogtak 320 kilogramm mennyiségben. Az átlag 6 kiló körül volt, de akadtak 15-17 kilósak is – ismertette a Pecaverzum, amelynek a horgászok azt is elárulták, hogy a fentiekkel megdőlt saját egyéni rekordjuk is.
„Mindig úszós módszerrel, mindenféle alapozóetetés nélkül üres horoggal fogjuk a busákat planktontablettával” – árulták el az egyszerű, de hatékony módszert a horgászok, akik augusztus második hétvégéjén visszatérték ugyanarra a helyszínre, és további 33 busával csökkentették az állományt. A két hétvége alatt összesen 86 halat írtak be a fogási naplójukba, ami 423 kilogrammot tett ki. A Pecaverzum kitért arra is, hogy a horgászpáros tavalyi teljesítményük is roppant figyelemre méltó: 3532 kiló busát fogtak. Ez ugyanis a teljes magyarországi, 141,5 tonnás busafogás 2,5 százaléka.
Ha szeretné megtudni, hogy mihez kezd ezzel a mennyiségű busahússal a páros, kattintson ide!
Rengeteg kárt okoz a vizekben a busa
Az Agrárszektor.hu nevű oldal néhány éve írt arról, hogy egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak. A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halászati Kutató Központ (AKI-HAKI) szakértői évek óta több fronton küzdenek a problémával: innovatív módszerekkel végzik az állomány pontos felmérését, folyamatosan aktualizálják Magyarország busatérképét, valamint a busa gyérítésére alkalmas fogóeszközöket fejlesztenek.
A fehér és pettyes busa két Kelet-Ázsia folyóiban őshonos, nagy testméretet elérő, nyíltvízi életmódú pontyféle, amelyeket az 1950-es évektől kezdve vontak be a termelésbe. Ennek köszönhetően az 1980-as évekre az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt, mára pedig több mint húsz ország, köztük hazánk természetes vizeiben is meghonosodott. Jelenleg ezt a két fajt és ezek hibridjét az egyik legnagyobb ökológiai kockázatot jelentő inváziós halfajként tartják számon természetes elterjedési területükön kívül.
Ennek egyik oka az, hogy éppúgy apró fito- és zooplankton szervezeteket fogyasztanak, mint az őshonos halak ivadékai, így a nagy tömegben jelenlévő busafajok komoly táplálékkonkurenciát jelentenek a veszélyeztetett halivadékok számára. Ezen kívül az eutrofizációs folyamatokat erősítve káros hatással vannak a vízminőségre is, mivel ezek a halak épp a táplálékhálózat azon elemét fogyasztják, amely a vízvirágzást is okozó algafajok legfontosabb természetes fogyasztói a hazai vízrendszerekben – mutat rá akkor a fő problémákra Dr. Halasi-Kovács Béla, a kutatóközpont vezetője.”
Eredeti írás: bama.hu
