Súlyos figyelmeztetéseket adott az ország zöld szíve – nyakunkon a sztyeppklíma és a korai ősz

Az elmúlt hetekben sokan érezhették úgy, mintha az ősz idő előtt érkezett volna meg. Hullanak a levelek az erdőkben, az utak mentén sárgulnak a fák – még akkor is, ha az időjárás nyárias. A háttérben azonban nem a természet szeszélye áll: az aszály és a klímaváltozás nyomai rajzolódnak ki. 

– Valóban korai őszről beszélhetünk, mondta Mocz András somogyszobi erdőmérnök, erdőkért felelős helyettes államtitkár. Bizonyos fafajok augusztus végére befejezik a vegetációt: a levelek sárgulnak, barnulnak, lehullanak. Ez önmagában még nem a pusztulás jele, de az ország egyes részein, főként a Dél-Alföldön, sajnos tömegesen pusztultak el erdők a vízhiány miatt. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a talajban a téli csapadék és a talajvíz már nem találkozik, a gyökerek éppen ott keresnének vizet, ahol az eltűnt. 

A szakember szerint Magyarországon a 2022-es súlyos aszály óta több mint 350 milliméter csapadék hiányzik a talajból. – A talaj a legjobb víztároló. Arra kell törekednünk, hogy a vizet bent tartsuk a földben. Ezért is indult el a Vizet a tájba program, hangsúlyozta.

– Somogy még mindig az ország zöld szíve, válaszolta a helyettes államtitkár kérdésünkre, amikor a somogyi erdők állapotáról érdeklődtünk. Ugyanakkor a dombvidékek déli kitettségű lejtőin már látjuk a korai őszülés jeleit. Ha végigmegyünk a somogyi dombokon, az utak mellett is szembetűnik a lombvesztés. Ez intő jel: a vegetáció hamarabb fejeződik be. Szerencsére itt még nem beszélhetünk erdőpusztulásról, de a figyelmeztető jeleket nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Az erdőkkel gazdálkodni nagy felelősség

A somogyszobi helyettes államtitkár szerint az erdészeknek ma már nemcsak az a feladatuk, hogy fenntartsák a meglévő erdőket, hanem hogy újakat hozzanak létre. Szeptembertől támogatás is elérhető erre a célra. – A klímaövek tolódnak, új fafajokban kell gondolkodnunk, mondta Mocz András. Megjelent például az úgynevezett sztyeppklíma, amelyet korábban az erdészeti kategóriák nem is ismertek. Emiatt a jövőben olyan szárazságtűrő fajokat kell telepítenünk, amelyek délebbi régiókból származnak, de itt is megállják a helyüket. Fontos azonban, hogy ne invazív, hanem ellenálló, mégis biztonságosan beilleszthető fajokban gondolkodjunk, szögezte le a szakember. 

Az erdészek munkája mindig hosszútávú, elég ha belegondolunk, hogy egy tölgyes 100 évre szóló beruházás. – Nekünk az a legnagyobb kihívás, hogy olyan fafajokat válasszunk, amelyek nemcsak most, hanem 50-100 év múlva is életképesek lesznek, emelte ki Mocz András. – Ezért használunk klímarezisztens szaporítóanyagot, olyan génállományt, amely már a szárazabb régiókhoz alkalmazkodott. Így nagyobb az esély, hogy az erdő fennmarad, és továbbra is biztosítja számunkra a tiszta vizet, levegőt és a rekreáció lehetőségét.

• Somogy még mindig az ország zöld szíve, az országos átlagnál nagyobb az erdősültség, és ez különös felelősséget is jelent. Száz év alatt sikerült megkétszerezni az ország erdőterületét, ma több mint kétmillió hektár erdőnk van. Somogy ebből különösen sokat birtokol, ezért nekünk itt a megyében példát kell mutatnunk a felelős erdőgazdálkodásban.”