„Előbb Hitler, most az EU készül Oroszország ellen” – összebalhéztak Von der Leyen javaslatán a képviselők
Nagy István 
„Az EP-képviselők kedden a katonai felszerelések és csapatok unión belül mozgásának megkönnyítéséről, és az európai védelem egy esetleges orosz agresszióra történő felkészítéséről vitáztak. A beszélgetés azonban gyorsan vádaskodásba csapott át. A magyar kormány sem úszta meg a szidalmakat.
Miről vitáztak a képviselők?
A katonai mobilitás csomagról, más nevén a „katonai Schengenről”. Ennek a javaslatnak a célja, hogy a katonai erők, eszközök és felszerelések gyorsan, akadálymentesen mozoghassanak az európai országok között, hasonlóan ahhoz, ahogyan a polgári személyek mozognak a schengeni térségben.
A javaslat főbb pontjai:
Ne legyenek lassú határátlépések a katonai járművek esetében.
Ne kelljen minden országban külön engedélyeket hetekkel előre beszerezni.
A kulcsfontosságú, csapatmozgatáshoz szükséges infrastruktúra (hidak, utak, vasút) elbírja a nehéz katonai technikát.
Egységesebb legyen az adminisztráció és szabályozás.
A tervezetben tehát a hangsúly logisztika és összehangoltság fejlesztésén és a reagálási sebesség gyorsításán van, nem pedig egy közös, uniós hadsereg létrehozásán.
Negyvenöt napba telhet a csapatmozgatás
Először a három jelentéstevő ismertette álláspontját. A Biztonság- és Védelempolitikai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy „a védelem magántőke nélkül nem fog működni”. Véleménye szerint a közfinanszírozás egyedül nem tudja fedezni a védelmet, ezért szerinte be kell vonni a magántőkét. Az Európai Néppárt képviselője szerint olyan alapokat kell létrehozni, amelyeken keresztül magánszemélyek is befektethetnek az európai védelmi iparba.
Kollégája, Roberts Zile felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy jelenleg
Franciaországból Romániába küldeni egy katonai ezredet akár 45 napba is telhet az adminisztratív és logisztikai akadályok miatt. Példaként említette, hogy Németországban még a különféle tartományoknak is saját rendelkezései vannak a katonai logisztikáról, Veszélyes anyagok, emberek szállításáról.
Mindezek miatt úgy véli, hogy a „katonai Schengent” gyorsított eljárásban, 2026-ig létre kell hozni. A harmadik jelentéstevő, Petras Austrevicus pedig úgy érvelt a program mellett, hogy a megvalósuló infrastrukturális beruházások a gazdaságot is pörgetni fogják, és a mivel kettős célú utakról, alagutakról és vasutak kialakításáról van szó, a polgári társadalomnak is előnyökkel járnak majd ezek a beruházások.
Ezután a költségvetési szakbizottság részéről Lucia Yar képviselőasszony szólalt fel, aki kiállt a jelentés mellett, és azt mondta, hogy miközben az unió biztonsági fenyegetettséggel néz szembe, aközben „a magyar és a szlovák kormány viselkedése szégyenteljes, Putyin érdekszférájába próbálnak minket berángatni”. Majd a gazdasági szakbizottságot képviselő Damian Boesalager pedig arról beszélt, hogy az unió azért túl gyenge, mert 27 különböző védelmi minisztériuma van. „Egységesíteni kell uniós szinten. Amíg nem oldjuk meg a problémákat nem vesznek minket komolyan.”
Parázs vita a védelmi tervekről
Az Európai Néppárt, a liberális Renew Europa és az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében felszólaló képviselők méltatták a bizottság „katonai Schengenről” szóló terveit, és az erről szóló jelentés tartalmát. A szocialisták képviselőcsoportja puha kritikákat fogalmazott meg a tervezettel szemben, de összességében nem voltak elutasítóak a csapat- és eszközmozgatást egyszerűbbé tételéről szóló javaslatot illetően.
Ana-Catarina Mendes szocialista képviselő, arról beszélt, hogy szerinte 30 éves késésben vagyunk az európai uniós védelmi kapacitásokba való befektetés területén. „A rendszereinket modernizálnunk kell. Üdvözlöm a csomagot, de komolyabb együttműködésre van szükség a tagállamok között” – majd kiemelte: a védelmi beruházás nem mehet a szociális beruházások rovására.
A Zöldek szintén támogatóan beszéltek, Reinier van Linschot viszont hozzátette, bár az egységesebb Európára törekvő csomagot üdvözlik, azt nem tartják elégségesnek.
Nagyon jó elemei vannak a javaslatnak, de célszerűbb lenne, ha lenne egy európai közös hadsereg. Az igazi védelem pedig az lenne, ha az Európai Egyesült Államok létrejönne.
– hangsúlyozta a zöldek képviselője.
A Patrióták Európáért képviselőcsoportja nem egységes véleményt fogalmazott meg. Pierre-Romain Thionett francia EP-képviselő támogatta azt a javaslatot, hogy az emberek szuverén alapokon keresztül közvetlenül befektessenek a védelmi alapokba, hogy ne legyen az, hogy „a veszély elmúltával a baloldali pártok megtorpedózzák a védelmi ipari befektetést”.
Hölvényi György, a Fidesz és a Patrióták Európért képviselője szintén szükségesnek nevezte a védelmi iparba történő beruházásokat. Azonban azt is mondta, hogy „nem engedhetjük meg, hogy a háborús logika diktálja a kontinens jövőjét.” Majd felszólalásában kitért az alábbiakra is:
Európa egyes vezetői egyre drámaibb háborús narratívát építenek, ami teljesen felülírja a józan ész logikáját. Európai polgárok milliói pedig döbbenten figyelik ezt. Különösen veszélyes, hogy befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna finanszírozására fordítanák. Ez precedens nélküli, és megrengetheti Európa biztonságát
– mondta Hölvényi György, aki gondolatát visszakanyarintva rövid felszólalását ezzel zárta: „Európának nem eszkalációra, hanem békére van szüksége. Saját védelmi iparunkra kell fókuszálni, és nem engedhetjük, hogy a háborús logika diktálja a kontinens jövőjét.”
„Előbb Napóleon, majd Hitler, most az EU készül Oroszország ellen”
Özlem Demirel, a baloldal képviselője a tervezettel kapcsolatban azt nehezményezte, hogy szerinte a bizottság szociális ügyekben a kisujját sem mozdítja, katonai ügyekben viszont azonnal ugrik. Így fogalmazott: „Tizenhét milliárd eurót fektet be az EU csak azért, hogy több tank gurulhasson végig a hidakon. Évtizedeken keresztül azt hallgattuk, hogy nincs pénz a civil infrastruktúrára, most a munkavállalók és az állami nyugdíjak árán minden lehetséges.
Szemtanúi vagyunk annak, hogyan íródik a történelem, a háborús készülődés történelme”
– mondta a baloldal képviselője.
Siegbert Frank Droerse, a Szuverén Nemzetek Európája képviselője történelmi hibának nevezte, hogy az Európai Unió háborúra készül Ororszország ellen.
Először Napóleon, Hitler, most pedig az uniós háborúpártiak terveznek – a történelem során harmadszor – háborút Oroszország ellen. Ez is történelmi hiba lesz, de lehet, hogy sok minden ezúttal nem marad Európából. […] Ukrajna egy korrupt állam, sok milliárd euró kontrollálatlanul áramlik oda, és mindez csak arról szól, hogy az uniós politikusok megtömjék a zsebüket
– fogalmazott a képviselőcsoport tagja, amelynek egyébként a Mi Hazánk Mozgalom is tagja.
Virginijus Sinkevicius, a Zöldek képviselője nem hagyta szó nélkül a Szuverén Nemzetek Európájának felszólalását, és nyíltan azzal vádolta meg a pártot, hogy Oroszországtól fogadnak el pénzt.
Szomorú ez a mi nap. Vannak olyan pártok, amelyeket orosz pénzből finanszíroznak. Egyértelmű üzenetet kell küldenünk. 45 nap alatt tudnak a tankok Bukarestből Párizsig menni, ez nem elfogadható. Európának egységesen kell fellépnie
– mondta a Zöldek képviselője, amire az ESN egyik képviselője felháborodottan reagált, és megkérte a litván képviselőt, hogy bizonyítsa állítását. Virginijus Sinkevicius annyit felelt, hogy a sajtóban nyilvánosan elérhető az összes EP-képviselő neve, aki kenőpénzt fogadott el Oroszországtól.
Mikor döntenek?
A parlament várhatóan szerdán, vagyis december 17-én dönt a „katonai Schengen” kérdéséről. Ezután az Európai Unió Tanácsának, vagyis a tagállamok kormányai által delegált szakminisztereknek is el kell fogadniuk az EP döntését.”
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2025. október 22-én. Fotó: Philipp von Ditfurth / dpa Getty Images)
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
