"Az említett példák nem csak a lopás esetei, hanem állatkínzással is párosuló tettek..."
„Hogyan dolgoznak a vadőrök Heves vármegyében? Milyen törvény szabályozza a munkájukat, és milyen jogkörrel léphetnek fel, hogy az orvvadászat ne maradjon következmények nélkül? Kérdések, amelyek kollégánk kerek 40 évvel ezelőtti „kalandjai” kapcsán vetődtek fel.
Mai világunkban nem a hétköznapi kérdések sorát gyarapítja, ha azt tudakoljuk, mi is az a vadorzás. Mit is jelent az orvvadászat, vagy vadorzás? Kollégánk kerek negyven évvel ezelőtti emlékei hozták elő ezt a témát: pedagóguskén 1986 telén a főiskolai vizsgaidőszak – munka szempontjából „lazább” – januári napjaiban, illetve a nyári szabadság idején favágók mellé szegődve egészítette ki ugyanis a fizetését. Ekkor tapasztalhatta meg, hogy a noszvaji illetőségű két férfi „mestere” a vadak „elejtésének”. A Tisza árterében végzett kitermeléskor hurkokat hagytak hátra a műszak végén, s másnap reggel ott volt bennük a kiterített zsákmány.

Az orvvadászat régi, tipikus módszere volt a „hurkozás”
A nyári munkák idején pedig az őket foglalkoztató GMK-s vállalkozó gondoskodott a vadhúsról úgy, hogy a hajnali sötétben a kömlői térségben szaladgáló vadnyulakat ejtette foglyul úgy, hogy előbb a ponyvás UAZ kisteherautó lámpájának fényével „elkápráztatta” őket, majd elütötte a füleseket a jármű alvázával. Volt alkalom, hogy négy vadnyúl is áldozata lett egyetlen hajnalon ennek a „technikának”.
Törvénytelen, ráadásul állatkínzás is megvalósul a kamarai titkár szerint
Kovács István Jánost, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Vármegyei szervezetének titkárát ezekkel a példákkal ostromoltuk, amikor azt kérdeztük tőle, hogy van-e még ma orvvadászat és kinek a feladata annak megakadályozása, feltárása. Tájékoztatása szerint a rendszerváltás előtt sem volt törvényes, de időközben a jogszabályok tovább szigorították az ilyen cselekmények megítélését.
Az említett példák nem csak a lopás esetei, hanem állatkínzással is párosuló tettek.
Az eljárni hivatott hatóságok pedig részben a rendőrség, másrészt a vadászati hatóság. A vadászkamarának ezekben az esetekben nincsen hatósági szerepe.
Kovács István János szavai szerint külön kell választani az eseteket, hogy vadászatra jogosult valaki követ-e el törvénytelen módon vadejtést, vagy olyan valaki, aki nem rendelkezik vadászengedéllyel. Ami pedig ezeknek a cselekményeknek a feltárását illeti: az a vadőrök dolga. A vadőrök pedig nem mások, mint a hivatásos vadászok. Ők jogosultak fellépni minden olyan esetben, amikor felmerül a gyanúja, hogy valaki a törvények áthágásával igyekszik elejteni a vadat.
De mi is az orvvadászat?
Orvvadászatnak (vadorzásnak) azt a cselekvést nevezzük, amikor valaki törvénytelen módon, nem engedélyezett feltételek szerint vadászik. Tehát nem arról van szó, hogy egy engedéllyel rendelkező vadász elejt vadat, hanem amikor valaki a jogszabályokat megszegve, engedély nélkül vagy tiltott eszközökkel teszi ezt.
Magyarország jogi szabályozása szerint orvvadászat például akkor valósul meg, ha:
- az illető nem rendelkezik vadászati jogosultsággal (pl. nincs vadászjegye vagy fegyverengedélye); a vadászat tilalmi időben vagy területen történik;
- tiltott eszközöket vagy módszereket használnak. Az orvvadászat nem egyszerű szabálysértés, hanem büntetőjogi kategória, melynek súlyos következményei lehetnek.
Az orvvadászok sokféle, jogilag tiltott technikát és eszközt alkalmazhatnak attól függően, hogy milyen típusú vadat szeretnének elejteni. Mindezt azért, hogy elkerüljék a hatóságok és vadőrök felderítését. Ezek sorában természetesen az első helyen említhetjük az engedély nélküli lőfegyvereket. Olyan puskák vagy lőfegyverek ezek, amelyekhez nincs fegyvertartási engedély vagy amelyeket jogellenesen visznek a vadászterületre. A sort gyarapítják az olyan tiltott lövedékek vagy kiegészítők, amelyek hatékonyságuknál fogva jogszabályba ütköznek.
Számos csapdafajta és mechanikus eszköz is említhető. Ilyenek a hurokcsapdák, a pitfall csapdák azaz elásott lyukak, amikbe az állat beleesik. Ezekkel az állatokat passzívan ejtik el, gyakran maradandó sérüléseket okozva, vagy akár pusztán elfogva őket. Nem hagyhatók ki a sorból a mérgek és toxikus anyagok sem. Így a mérgezett csalétek, víz vagy takarmány, amellyel egyszerre több állatot ölnek meg. Ez nemcsak a célzott vadállományt veszélyezteti, hanem más – akár védett – fajok és a környező ökoszisztéma egészét is.
És hát itt vannak a modern technológiai eszközök is
Drónok vagy UAV-k – légi felderítésre, vadak helyének megfigyelésére; GPS eszközök – útvonalak és vadállomány nyomon követése; éjjellátó vagy hőkamera rendszerek (jogi szempontból sok esetben vitatott használatúak vadászaton belül). Ezek az eszközök amellett, hogy technológiailag fejlettek, bizonyos körülmények között jogszerű vadászaton is használhatók, de bárminemű jogellenes alkalmazás orvvadászatnak minősül.
Törvényi háttér és jogkövetkezmények
Az orvvadászat a magyar Büntető Törvénykönyv 245. §-a alatt szabályozott, mely szerint: orvvadászatnak minősül a jogosulatlan vadászat – akár engedéllyel nem rendelkező személytől, akár olyan módszerek alkalmazásával, amelyek nincsenek jogszerűen engedélyezve; a tiltott eszközök és módszerek használata kifejezetten bűncselekménynek számít. A büntetési tételek a vadászat súlyától és a károk mértékétől függően pénzbüntetéstől akár szabadságvesztésig is terjedhetnek.
Ami pedig az orvvadászat által okozott károkat illeti, azokról elmondható, hogy az ökológiai hatásuk a vadállomány csökkenését, a biodiverzitás veszélyeztetését jelentheti. A jogrend aláásása is ide sorolható: aláássa a jogszerű vadászatra és természetgazdálkodásra épülő rendszert. Gazdasági veszteséggel is jár: a természetes erőforrások illegális kihasználása csökkenti a szabályos vadászatból származó bevételeket és fenntarthatóságot.
A vadőri munka törvény adta feladat, esküvel vállalt felelősség
A vadőrök munkáját a 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szabályozza. Ez a jogszabály rögzíti, ki lehet hivatásos vadász – köznyelven vadőr –, milyen képesítéssel, milyen jogokkal és kötelezettségekkel. A törvény világosan kimondja: a vadőr a vadászatra jogosult alkalmazottja, aki a rábízott vadászterületen a vad védelméről, a vadgazdálkodási feladatok végrehajtásáról és a jogszabályok betartásáról gondoskodik. Munkája nem pusztán szakmai, hanem jogi természetű is. Intézkedési jogköre van, bizonyos esetekben közfeladatot ellátó személynek minősül. Ha pedig bűncselekmény gyanúja merül fel – például orvvadászat esetén –, a 2012. évi C. törvény (Büntető Törvénykönyv) vonatkozó rendelkezései alapján jár el, és együttműködik a rendőrséggel.
Nemcsak járőrözés – gazdálkodás is
A laikus gyakran úgy képzeli, hogy a vadőr feladata kimerül az erdei járőrözésben. A valóság jóval összetettebb. A vadőr a vadgazdálkodás gyakorlati végrehajtója. Ő méri fel a vadállományt, figyeli a szaporulatot, a kilövések arányát, a betegségek megjelenését. Ő gondoskodik a téli etetésről, az etetők és sózók karbantartásáról, a vadföldek műveléséről. A vadgazdálkodás tehát komoly szakmai tervezésre épülő rendszer: egyensúlyt kell tartani vad és élőhely, mezőgazdaság és természetvédelem között.
Vármegyénk területén – ahol erdő, mező és szőlőhegy váltja egymást – ez különösen érzékeny kérdés.
A vadkár nem csupán szám a papíron, hanem megélhetési kérdés a gazdálkodóknak
A vadőr feladata ilyenkor a felmérés, dokumentálás, egyeztetés. Sokszor mediátorként is helyt kell állnia.
Ellenőrzés, igazoltatás, intézkedés
A vadőr jogosult ellenőrizni a vadászterületen tartózkodó személyeket. Megnézheti a vadászjegyet, a fegyvertartási engedélyt, a kilövési engedélyeket. Ha szabálytalanságot észlel, jegyzőkönyvet vesz fel, és szükség esetén értesíti a hatóságokat. Súlyosabb esetben – például tetten ért orvvadászatnál – visszatarthatja az elkövetőt a rendőrség kiérkezéséig. Ez nem veszélytelen helyzet. Az orvvadász gyakran illegális fegyverrel, éjszaka, rejtőzködve mozog. A konfliktus esélye valós.”
Eredeti írás: SIKE SÁNDOR
Fotó forrása: heol.hu
