Fű a szőlősorok között: váratlan felfedezés, amit még a borászok sem láttak jönni

Takarónövényzet minden sorba, vagy minden másodikba?

A szekszárdi és a tolnai borvidéken nem újdonság, hogy minden második szőlősorban takarónövényzet van. Ennek a módszernek jellemzően praktikus oka van, főleg szüret környékén. A feltárcsázott talajon – esős napok után – csúszkál a traktor, a kombájn, de a kézzel szedő emberek is. Míg a füves szőlősorokban ez nem okoz gondot. 

A kutatás során a talaj mikrobiológiai összetételét nemcsak a felszínen, hanem egészen három láb, vagyis közel egy méter mélységig vizsgálták. A kutatók 401 mintát elemeztek különböző mélységekből két egymást követő növekedési szezonban. Az eredmények meglepőek voltak: bár a fű gyökerei jellemzően csak 15–30 centiméter mélyre hatolnak, a talaj mikroorganizmusainak összetétele ennél sokkal mélyebben is megváltozott. A baktériumok és gombák közössége még egy méteres mélységben is reagált a felszíni növényzetre.

A szekszárdi borvidék két kiváló szakemberét is megkérdeztük a saját gyakorlatukról. Módos Ernő, az Alisca Borrend Nagymestere elmondta, az inkább jellemző, hogy nem minden sort, hanem minden második szőlősort füvesítenek a termelők. A lejtős területeken – a borvidéken sok ilyen van – megfogja a fű a vízmosásokat, ugyanakkor ilyen aszályos években, mint ami pár éve jellemző, a fű inkább elszívja a nedvességet a szőlőtől. Az sem előnye ennek a megoldásnak, hogy nem szabad hagyni magasra nőni a gazos füvet, mert az betegséghordozó.

Vesztergombi Csaba, a szekszárdi hegyközség elnöke másként látja:

– Sokáig gazdálkodtunk úgy, hogy egyik sorban takarónövény volt, a másik sort pedig tárcsáztuk. Ma már inkább minden szőlősorban növénytakaró van. 

A tapasztalatunk az, hogy éppen a vízháztartás megőrzése miatt szerencsés ez a megoldás. Évente egyszer mélylazítunk ősszel, szüret után. 

Versenyeznek vagy alkalmazkodnak a növények?

A hagyományos gyakorlat szerint a szőlőtőkék környékét növénymentesen tartják, hogy ne legyen verseny a vízért és a tápanyagokért. Az új eredmények azonban azt mutatják, hogy a szőlő és a fű akár jól meg is férhet egymás mellett. Ennek oka, hogy a szőlő gyökerei jóval mélyebbre, akár egy méternél is mélyebbre nyúlnak, míg a fű a felső rétegekben marad. Így a két növény eltérő talajszinteket használ, és nem zavarják egymást. Sőt, a kutatók szerint a szőlő alkalmazkodhat is ehhez a helyzethez, és mélyebb gyökérzetet fejleszthet, ahol stabilabb a víz- és tápanyagellátás.”