szerkeszto 
Az új magyar kormány május óta működik, korai mindenre kiterjedő értékelést adni. A kormány külpolitikájának megítélésekor nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy a Tisza Párt nem a magyar valóság terméke, hanem az EU liberális erőinek szüleménye. A Tisza Párt nem azért jött létre, hogy a magyar társadalom problémáit megoldja. Azért hozták létre, hogy Magyarországot visszatérítsék az európai egységfrontba.
Az európai kapitalizmus olyan válságban van, mely bármelyik pillanatban társadalmi összecsapásokhoz vezethet Európában. Az EU liberális vezetése ezt el akarja kerülni, ezért mindenben szabad utat kell adni a tőkének, fel kell számolni a korlátokat és egységes front kell az Oroszország elleni fellépéshez.
Az új magyar kormánytól két dolgot várnak. Egy, számolja fel azokat a jogi, pénzügyi intézkedéseket, amelyekkel az Orbán-kormány akadályozta a nyugati tőke korlátlan uralmát.
Kettő, állítsa le azokat a külpolitikai irányokat, amelyek az Oroszország elleni egységfrontot veszélyeztethetik. Az új kormány ne szabotálja, hanem támogassa az EU és a NATO döntéseit, legyen engedékeny Ukrajna irányában és csatlakozzon az oroszellenes fronthoz.
Cserébe Magyar Pétert beveszik a klubba, és szemet hunynak a kormány antidemokratikus intézkedései, a Fidesz-korszakkal való leszámolás felett.
Az első külpolitikai lépések megmutatták, hogy Magyar Péter nem ingyen kapja a nyugati támogatást. Fizetni kell azért, hogy hatalomra juttatták és fizetni azért is, hogy hatalmon tartsák.
Semmi sincs ingyen
Magyar Péter első útja Lengyelországba vezetett. A 37 millió lakosú Lengyelország ellenében és nélküle nem lehet közép-európai integrációt építeni. Ez viszont a magyar politika egyik reális színtere. Lengyelország rokonszenve azért is lényeges, hogy a lengyelek ne karoljanak fel olyan magyarellenes rendszereket, amelyben Ukrajna és Románia is jelen van.
Magyar Péter most egy olyan Tusk mellé állt, aki a kijelentette: „Oroszország újabb agresszióra törekszik.” A lengyel és a brit miniszterelnök minap biztonsági és védelmi partnerségi egyezményt írt alá. Meghirdetett cél a „potenciális agresszor, Oroszország elrettentése.” Ez a második egyezmény a tavalyi lengyel-francia megállapodás után. Aláírták a német-lengyel szerződést, és hamarosan megszületik a lengyel-olasz egyezmény is. Vagyis, egy új oroszellenes blokk alakul.
Félő, hogy nem Magyar Péter nyeri meg Tuskot a V4 kibővítésével kapcsolatos ötleteihez, hanem Tusk állítja csatasorba Magyarországot az oroszok ellen.
Németországban Friedrich Merz közölte: „Európa szabadsága és egysége ismét veszélyben forog. Oroszország által a NATO-ra jelentett fenyegetés és az Ukrajna ellen vívott háború mindannyiunkat alapvető kihívás elé állít. Fontos, hogy ebben a kérdésben szorosan összefogjunk, és ha Magyarország ismét egyértelműen ennek az Európának az oldalára áll, az mindannyiunkat megerősít, valamint a szabadság és a béke ügyét is.”
Magyar részről a legfontosabb az uniós források felszabadítása volt. Itt a német álláspont az volt, hogy pozitív jeleket kell küldeni Magyarországnak, de a konkrét feltételeket kőkeményen bevasalják a pénzekért cserébe. Magyarország szüntesse meg a német cégeket érintő különadókat!
A másik sarkalatos pont pedig a 2018 szeptembere óta zajló hetes cikkely szerinti eljárás, melynek megszüntetéséről egyelőre szó sincs. A németek itt türelemre intenék Magyarországot, melyben ráadásul nem is a Bizottság, hanem az Európai Parlament és a tagállamok mondják ki a végső szót, és a német álláspont nyilván itt is sokat nyom a latban.
Ausztria sem egyszerű eset. A magyar miniszterelnök bécsi útja is érthető törekvés volt, de a jelek szerint elsietett. Christian Stocker kancellár közölte, hogy a jogállammal kapcsolatos magyar intézkedések csak abból a szempontból érdeklik, hogy a magyar kormány szüntesse meg az osztrák vállalatokat sújtó különadókat. Az osztrákok nem vállaltak felelősséget az onnan származó azbesztet tartalmazó építőanyagért, és nem ígérték meg a zavaró osztrák határellenőrzés azonnali felszámolását sem.
„Több NATO-t!”
Orbán Anita külügyminiszter mindenkit leelőzve igyekezett a nagyesküt letenni. Magyarország nem kevesebb NATO-t, hanem több NATO-t akar – jelentette ki a Rutte NATO-főtitkárral való találkozó után.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter is találkozott Rutte NATO-főtitkárral. Hangsúlyozta: „Visszatértünk! Régen is az volt a stratégiája Magyarországnak, hogy a szövetséggel együtt be, együtt ki, és erre számíthatnak a jövőben is.” Ennek jegyében 20 évig voltunk Afganisztánban. Most hova megyünk be együtt a NATO-val?
A kormányváltás óta hazánkban járt Alexus G. Grynkewich vezérezredes, a NATO Szövetséges Erők Európai főparancsnoka, egyben az Egyesült Államok Európai Haderőinek parancsnoka. A honvédelmi miniszter kijelentette: „Biztosítottam róla a vezérezredest, hogy Magyarország új kormánya vissza fog térni a szövetséghez, Európába, visszaépítjük a bizalmat, amit az előző kormány sajnos, elveszített”. Megyünk a NATO-val Oroszország ellen?
A honvédelmi miniszter tárgyalást folytatott Catherine Vautrin francia védelmi miniszterrel is „a hadiipar közös fejlesztéséről, amely új lehetőségeket nyithat meg a két ország számára a védelem és a technológiai fejlesztések területén”
„Több EU-t!”
„Hazánk helye Európában van, Magyarország nem lesz többé kompország. Megerősítjük hazánk szuverenitását, következetesen képviseljük a magyar nemzeti érdeket, és szakmailag megerősítjük diplomáciánkat. Megerősítjük elköteleződésünket az Európai Unió és a NATO felé, valamint a nemzetközi jogon alapuló rend mellett.” Ezt hirdette meg a Tisza Párt a programjában.
„Hazahozzuk és fejlesztésekre fordítjuk az uniós forrásokat” – közölte milliószor a miniszterelnök. Mit kér érte cserébe az EU? Nos, erről hallgatnak. Úgy állítják be, mintha csak a „korrupció felszámolása” lenne a követelés.
A valóságban a kormány vállalja az EU számos elvárását. Egyebek között csatlakozik az európai ügyészséghez, így vagy úgy, de végrehajtja a migránspaktumot, segíti Ukrajnát, támogatja az oroszellenes politikát. Aztán majd jön az adópolitika megváltoztatása, az energiapolitika és sok minden más, ami a multik érdekeit szolgálja.
A tiszás reklámhadjárat fénypontja volt Magyar Péter részvétele az Európai Tanács ülésén. Az EU vezetői még egy apró „győzelmet” is megengedtek neki.
Magyar Péter győzelemként jelentette be, hogy az állam-, illetve kormányfők csúcsértekezletének záródokumentumából az utolsó pillanatban kikerült az Ukrajna uniós csatlakozásának gyorsítására utaló kitétel. Lényegtelen! Most nem került bele, majd beleteszik később. A lényeg az, hogy Magyarország egyáltalán belement abba, hogy Ukrajna szóba jöhessen, mint EU-tag. Ez sérti a magyar érdekeket, és ez felel meg az EU és a multik érdekeinek.
Csak örülhetünk, ha a magyar és az ukrán kormány megegyezett a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak teljeskörű visszaadásáról. Ha valóban megegyeztek és az ukránok nem csak ámítanak bennünket. A „szakértői megállapodásra” való utalás nincs sem az ukrán külügyminisztérium, sem a budapesti ukrán nagykövetség oldalán. Vajon hol lehet? Lehet, hogy ez a kincs nincs is? Arra viszont van ezer utalás, hogy Magyarország támogatja Ukrajna EU-tagságát.
„Jövőbe tekintő” megbeszélés az USA-val
Folyik a magyar-amerikai viszony újrarendezése. Az USA ügyvivője már találkozott a magyar külügyminiszterrel és Kapitány István gazdasági miniszterrel is. Az amerikai gáz, a minierőművek jönni fognak, mintha semmi se történt volna. És megvolt a kormányváltás óta az első amerikai-magyar közös hadgyakorlat is.
Mi marad a keleti nyitásból?
„Átalakítjuk keleti és globális kapcsolatainkat, a gazdasági előnyök megtalálása mellett elkerüljük a nyugati szövetségi rendszerben feszültséget okozó, a magyar érdekeknek ártó lépéseket” – jelentette ki a Tisza Párt.
Orbán Anita a budapesti orosz nagykövet berendelésével kezdte tevékenységét, ami nem volt túl szerencsés. Oroszországgal szerencsére egyelőre nem történt szakítás. Magyar jelezte, hogy „ha akarnánk, akkor sem tudnánk most leválni az orosz kőolajról.”
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint „Oroszország nem kapott hivatalos értesítést, meghívást vagy javaslatot a magyar féltől kapcsolatfelvételre.” De Oroszország kész Magyar Péter kormányával is együttműködni „a pragmatizmus és természetesen a kölcsönös érdekek figyelembevétele alapján.”
A kínai miniszterelnök jelezte, hogy Kína rész az együttműködésre. Magyar Péter ugyancsak ebben a szellemben nyilatkozott.
Június 19-én Gong Tao, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete találkozott Orbán Anitával, Magyarország új miniszterelnök-helyettesével és külügyminiszterével, és véleményt cseréltek többek között a kínai–magyar kapcsolatokról.
Hasonló üzenetváltásra került sor a magyar és vietnami miniszterelnök között és megállapodás van a kapcsolatok fenntartásáról.
Szabad az út a Vatikánba
Az elmúlt években a kereszténység védelme a magyar külpolitika egyik látványos iránya volt. Kérdéses, hogy megmarad-e vagy esetleg mások veszik át. Tusk május 7-i látogatása a Vatikánban jelzés arra, hogy Lengyelország akarja játszani a kereszténység védőjének szerepét, amit eddig Magyarország vállalt.
Sokatmondó az a tény, hogy Erdő Péter bíboros, prímás fogadta Magyar Péter miniszterelnököt. A megbeszélés központi témája a miniszterelnök közeljövőben esedékes vatikáni látogatásának előkészítése volt, amelynek során XIV. Leó pápával találkozik majd.
About the Author
Nagy István 
