szerkeszto 
[merimag_heading title=”Beszélgetés Karacs Lajosnéval, a Munkáspárt alelnökével” title_tag=”h2″ centered_heading=”no” title_color=”” title_typography=”default” title_size=”” block_id=”element-631b0b99b0a2d” __fw_editor_shortcodes_id=”1284dac462c038ed85f6630d9b2eb6da” _fw_coder=”aggressive”][/merimag_heading]
A villany- és gázszámlák most érkeznek meg az emberekhez, de most kapják a társadalmi szervezetek, politikai pártok is. A rezsicsökkentés védelme jegyében a magánemberek még reménykedhetnek abban, hogy ideig-óráig nem zúdítják rájuk az energiaáremelés minden következményét, de a Munkáspártnak ilyen reményei nem lehetnek. A Munkáspárt ugyanis nem magánszemély, mi piaci áron kapjuk ezentúl a földgázt is, az áramot is.
A drasztikus áremelés következményeiről és a Munkáspárt lehetséges lépéseiről tájékoztatta lapunkat Karacs Lajosné, a Munkáspárt alelnöke.
Alelnök asszony! Hogyan érinti az energia árának emelése a Munkáspártot?
Beszéljünk teljes őszinteséggel, hogy mindenki, minden párttagunk és barátunk tisztában legyen a helyzettel! A helyzet komoly, véresen komoly!
A Munkáspárt életének és munkájának jelentős része a párt központjában, a Munkácsy Mihály utcai épületben zajlik. Itt ülésezik a Központi Bizottság, az Elnökség, a megyei elnöki értekezletek is itt vannak. Itt készül A Szabadság és itt fogadjuk a külföldi vendégeket is.
Eddig a havi gázszámlánk mintegy 45 ezer forintot tett ki. Mostantól kezdve ez tízszer több, azaz 450 ezer forint lesz, havonta!
A villamosáramért eddig 34 ezer forintot fizettünk havonta, ezentúl havi 250 ezret kell fizetni. Ez mintegy nyolcszoros emelést jelent!
A kormány nincs tisztában azzal, hogy ilyen drasztikus áremelés pártokat és szervezeteket tehet tönkre?
Nem tudom, hogy a kormány mivel van tisztában és mivel nem. Az Orbán-kormánynak nem kellenek a pártok. Ez már kiderült akkor, amikor a listaállítás feltételeit megváltoztatták és lehetetlenné tették, hogy a Munkáspártnak országos listája legyen.
Nem volt országos listánk, de ettől még él a Munkáspárt. Tiltakozunk a háború ellen, fellépünk az ellen, hogy a kormány támogatja az ukránokat és belevihetnek bennünket a háborúba. Ez nyilván nem tetszik a kormánynak. Éppen ezért teljesen elzárnak bennünket a médiától, de mint látja, a Munkáspárt ezt is túlélte.
Most anyagilag próbálnak bennünket kivégezni. 8-10-szeres áremelkedést kigazdálkodni, megmenteni a pártot, iszonyúan nehéz. Ahogyan elnökünk mondja, ez a küldetés nem nehéz, ez a küldetés lehetetlen. De mi nem ismerünk lehetetlent, amikor a Munkáspártról van szó.
Milyen lépéseket tervez a párt az áremelkedés kezelésére?
Első lépésként azonnali takarékossági intézkedéseket vezetünk be. Leállítjuk a Munkácsy utcában működő hűtőszekrényeket. Korlátozzuk a világítást, lekapcsolunk minden nélkülözhető eszközt. Ezzel csökkenteni tudjuk némileg a villanyszámlát.
Hangsúlyozom, csak némileg. Mindent ugyanis nem lehet kikapcsolni. A központnak működnie kell, A Szabadságot ki kell adni, a szervereink is áramot fogyasztanak.
A gázzal való takarékoskodás még nehezebb. A gázzal való fűtést leállítjuk és elektromos fűtésre rendezkedünk be.
A takarékosság jegyében ősztől kevesebb rendezvényt fogunk tartani a pártházban. A nagytermet nem fogjuk fűteni, csak egy-egy alkalomra. A munkahelyiségeket összevonjuk, kevesebb helyen fogunk fűteni.
Októbertől várhatóan áttérünk csökkentett munkahétre. Munkatársaink kevesebb napot fognak dolgozni az épületben. A többi napot otthon, home office rendszerben kell eltölteni. Ettől is a kiadások csökkentését várjuk. Csökkentünk, de úgy, hogy a párt az alapfeladatait teljesítse.
Úgy értesültünk, hogy a 28. kongresszus második szakaszára is később kerül sor. Valóban ez a terv?
A megyei elnökökkel való egyeztetés után úgy döntöttük, hogy összevonunk két országos rendezvény, a kongresszus második szakaszát, amit novemberre terveztünk és a Munkáspárt decemberi születésnapját. Így egy napon, november 26-án tartjuk meg, mindkét rendezvényt.
Gondolkodnak-e egyéb, nevezzük úgy, radikális megoldáson? Igaz-e, hogy szóba jött a székház eladása?
Amíg én vagyok a Munkáspárt alelnöke, amíg én felelek a gazdasági ügyekért, védeni fogjuk a Munkácsy utcai központot. Eladni mindent el lehet, de mi lesz utána? A székház eladása ma indokolatlan és káros lenne. Ma még tudunk más megoldásokat találni. Magyarán: a székház a miénk és miénk is marad.
Döntöttünk azonban arról, hogy napelemes energiaellátásra térünk át. A székház tetőfelülete elég nagy ahhoz, hogy az igényeinket kielégítő napelemeket felszereljék. Ha ez megvalósul, gyakorlatilag saját magunkat fogjuk árammal ellátni.
A tervezés már folyik, a munkálatok is megkezdődnek belátható időn belül. A napelemes rendszer azonban érdemben csak jövő tavasz táján kezd működni. Addig két dolog kerül pénzbe, egyrészt az üzemeltetés a mai viszonyok között, másrészt, a napelemes rendszer kiépítése.
Mibe kerül e kettős feladat és honnan lesz rá pénz?
Nem akarok megijeszteni senkit a nagy számokkal, de itt nagyon komoly dolgokról van szó. A pártközpont üzemeltetése a jelentős takarékossági intézkedések mellett is sokba kerül, durván 3 millió forint többletkiadást jelent. Az új fűtési rendszer telepítése mintegy 12 millió forint. Összesen tehát mintegy 15 millió forintot kell biztosítanunk.
Ennek egy részével természetesen rendelkezünk, hiszen a Munkáspárt stabil gazdálkodást folytat és rendelkezünk tartalékokkal. Szükség van azonban újabb pénzekre.
A Munkáspárt országos gyűjtőakciót indít. Minden párttagunkat, minden barátunkat kérünk: nyissák ki a pénztárcájukat és adakozzanak! Ne annyival segítsenek, amennyiről le tudnak mondani, hanem többel! Áldozzunk, mondjunk le valami másról a párt jövőjéért!
Hogyan lehet a támogatást eljuttatni a párthoz?
Keressék meg a megyei, budapesti elnököt vagy közvetlen engem és munkatársaimat Budapesten! Vagy a helyi vezetőknek vagy nekünk átadhatják az adományra szánt pénzt.
Lehet fizetni, átutalni a párt bankszámlájára is. Ezt megtalálják a honlapunkon, de telefonon is szívesen megmondjuk.
A kongresszus előtt a megyei, budapesti vezetők minden párttagot személyesen meg fognak keresni, és kérni fogják őket, hogy támogassák a pártot!
Alelnök asszony, nyugtasson meg bennünket, hogy nincs miért aggódnunk!
A Munkáspárt soha nem látott nehéz helyzetben van. Ezt kár titkolni. Ilyen mértékű pénzügyi támadással még sohasem néztünk szembe. Aggódni tehát van okunk.
De kétségbe esni nincs okunk! A Munkáspárt él, van tagságunk, ráadásul lelkes és áldozatokra kész tagságunk. Vannak vezetőink országosan is, vidéken is, a fővárosban is, akik képesek szervezni az összefogást. Ha sikerül minden eddiginél jobban összefogni, minden eddiginél nagyobb áldozatot vállalni, minden eddiginél több pénzt összegyűjteni, akkor nem lesz gond!
És ami nem kevésbé fontos! Van dolgunk, van feladatunk! Az infláció most kezdi sújtani az embereket. Még nem tudni, hogy mikor lesz teli a pohár, mikor mennek ki az utcára. A helyzet pillanatok alatt megváltozhat, és erre nekünk késznek kell lennünk.
A tőkések harminc éven át nem tudták szétverni a Munkáspártot. Se intrikákkal, se perekkel, se propagandával, se választási trükkökkel. Ne engedjük, hogy most anyagilag küldjenek bennünket padlóra! Élnünk kell, és hiszem, hogy élni fogunk!
About the Author
Kós Zoltán 
