szerkeszto 
„Oroszország védelmi minisztere azt állította, hogy Ukrajna „piszkos bombát” − olyan eszközt, amely a hagyományos robbanóanyagok mellett radioaktív anyagot is tartalmaz − vethet be.
Bizonyítékkal nem szolgáltak, és Ukrajna − valamint Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok − elutasította a vádakat − írta elemzésében a BBC.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte Ben Wallace-szal, brit kollégájával, hogy
aggódik Kijev esetleges provokációi miatt, amelyek piszkos bomba bevetésével járnak.
Sojgu az Egyesült Államok, Franciaország és Törökország védelmi minisztereivel is beszélt, és hasonló megjegyzéseket tett. Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közös válaszában azt mondta, hogy kormányaik „közösen elutasítják Oroszország azon átlátszóan hamis állításait, hogy Ukrajna piszkos bomba bevetésére készül a saját területén”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tagadta az állítást, és azzal vádolta Oroszországot, hogy az
minden piszkos dolog forrása, ami ebben a háborúban elképzelhető.
Mi is az a piszkos bomba?
Olyan bomba, amely radioaktív anyagot, például uránt tartalmaz, amely a hagyományos robbanószerkezetének felrobbanásakor szétszóródik a levegőben.
Nem kell magasan finomított radioaktív anyagot tartalmaznia, mint amilyet egy atombombában használnak. Ehelyett kórházakból, atomerőművekből vagy kutatólaboratóriumokból származó radioaktív anyagokat is felhasználhatnak benne. Ezáltal sokkal olcsóbb és gyorsabban elkészíthető, mint a nukleáris fegyverek. Emellett például egy jármű hátsó ülésén is szállíthatóak.
Mivel a radioaktív csapadék súlyos betegségeket, például rákot okozhat, egy ilyen bomba pánikot keltene a megcélzott lakosság körében. A robbanási zóna körül nagy területet kellene evakuálni. A Federation of American Scientists számításai szerint ha New York Manhattan negyede felett robbanna fel egy 9 gramm kobalt-60-at és 5 kg TNT-t tartalmazó bomba, az évtizedekre lakhatatlanná tenné a város egész területét. Emiatt a piszkos bombákat tömegpusztító fegyvereknek tartják.
Fegyverként azonban nagyon megbízhatatlanok. Ahhoz, hogy a piszkos bombában lévő radioaktív anyag szétszóródjon a célzónában, porrá kell aprítani. Ha azonban a részecskék túl aprók, vagy erős szélbe kerülnek, túlságosan szétszóródnak ahhoz, hogy nagy kárt okozzanak.
Miért emlegeti Oroszország a piszkos bombát?
Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) szerint Oroszország védelmi minisztere
valószínűleg arra törekedett, hogy rémhírterjesztő felhívásokkal lassítsa vagy függessze fel az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyeket, és esetleg gyengítse a NATO-szövetséget.
Olyan spekulációk is napvilágot láttak, melyek szerint Oroszország azt tervezi, hogy piszkos bombát robbant fel Ukrajnában, és egy megtévesztő támadás keretében az ukrán erőkre hárítja a felelősséget.
Számos katonai elemző szerint azonban Oroszország nem lenne ilyen vakmerő, tekintve, hogy egy piszkos bomba komoly károkat okozhatna a saját csapataiban és az ellenőrzése alatt álló területeken.
Használtak már korábban piszkos bombát?
Sehol a világon még nem volt sikeres piszkos bombás támadás. Kísérletek azonban voltak. 1996-ban csecsen lázadók dinamitot és cézium-137-et tartalmazó bombát helyeztek el a moszkvai Izmailovo parkban. A céziumot rákot kezelő orvosi berendezésekből nyerték ki. A biztonsági szolgálatok felfedezték a bombát, és hatástalanították.
1998-ban a csecsenföldi titkosszolgálat talált és hatástalanított egy piszkos bombát, amelyet egy csecsenföldi vasútvonal közelében helyeztek el.
2002-ben Chicagóban letartóztatták Jose Padillát, egy amerikai állampolgárt, aki kapcsolatban állt az al-Kaidával, és akit azzal gyanúsítottak, hogy piszkosbomba-támadást tervezett. A férfi 21 év börtönbüntetést kapott.
Két évvel később Dhiren Barot brit állampolgárt, az al-Kaida tagját Londonban letartóztatták, majd 30 évre bebörtönözték, mert olyan terrortámadásokat tervezett az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, amelyekben piszkos bombát használtak volna.
Azonban sem Padilla, sem Barot nem kezdte meg a bombák összeszerelését letartóztatásuk előtt.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
