„Mintegy 600 ezer évvel ezelőtt élt emberelődök maradványaira bukkantak rá Canterbury közelében, ezzel nemcsak Nagy Britannia, de Európa északi felének legkorábbi embereit találták meg.
A Cambridge-i Egyetem régészei vezette vizsgálatokat, modern technológiai segítséggel, mintegy 100 évvel azt követően végezték el, hogy a lelőhely első jeleire rábukkantak. A Homo heidelbergensis fajba tartozó emberek a kormeghatározás szerint 560-620 ezer évvel ezelőtt lakták a Canterbury közeli egykori folyómeder helyszínét, ahol egy, az 1920-as években zajló építkezéskor a kőeszközökre rábukkantak. A közelmúltban sikerült a lelőhely és számos itt feltárt eszköz korát megállapítani, infravörös radiofluoreszcencia útján: ezzel azt lehet kideríteni, hogy mikor kapott utoljára napfényt az adott kőeszköz bizonyos összetevője, vagyis gyakorlatilag azt, hogy mióta hever a föld mélyén. A kormeghatározási vizsgálatokat a Tübingeni Egyetemen végezték, Dr. Tobias Lauer vezetésével. A kőeszközöket mind az egykori folyómederben találták meg, ahová a folyó sodorta őket, mielőtt még új útvonalat választott volna magának. Az 1920-as években kőbaltákat találtak, ma azonban számos szúró és kaparó kőszerszámot is feltártak itt, ezek pedig nemcsak a vadászathoz vagy gyűjtögetéshez köthetőek. A felfedezést a Royal Society Open Science folyóiratban mutatta be a kutatócsoport.
Jártak már emberek Britannia területén 840 vagy akár 950 ezer évvel ezelőtt is, ám ekkor csak rövid ideig látogatták a területet, hisz a jégkorban előrehúzódó jégtakaró miatt egyre délebbre telepedtek le Európa északi felének korabeli lakói.
A most részletezett leletekkel azonban egész más a helyzet. Dr. Tomos Proffitt, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet szakembere elmondta: „A paleolitikumból származó kaparó eszközöket legtöbbször az állati bőrök feldolgozásával azonosítják. E tárgyak arra utalnak, hogy az itteni emberek állati bőrök kikészítésén dolgoztak, akár ruházat, akár menedékhely kialakítása céljával. Az itt egykor és ma feltárt eszközök sokfélesége azt jelzi, hogy az emberelődök nemcsak egyszerűen túlélni tudtak Britanniában, hanem jól is boldogultak itt.”
A heidelbergi ember Eurázsiában a neandervölgyiek elődjeként ismert emberelőd-faj, míg egy másik csoportjuk aztán Afrikában a modern emberré fejlődött tovább. Ekkoriban Nagy Britannia nem sziget volt (a jégkori, mainál sokkal alacsonyabb tengerszint miatt), hanem félsziget, amely az észak-nyugat európai területhez tartozott. Ez lehetővé tette, hogy a korabeli emberek nagyobb területeket járjanak be, s feltehetőleg csak nyáron használták a brit területet. „Nagyon sok dolgot felfedezhetünk még ezekről az emberelődökről, s bízunk benne, hogy további feltárásokkal talán azoknak az embereknek a csontmaradványaira is rábukkanhatunk, akik ezeket a brit földön igen ritka kőeszközöket készítették” – tette hozzá Dr Matthew Skinner, a Canterbury-ben lévő Kenti Egyetem paleoantropológus professzora, aki az ásatásokban is részt vett. A területen további feltárásokat is terveznek még, remélve, hogy még többet ki lehet majd deríteni az egykori emberek életéről.”
Címlap fotó: National Geographic Magyarország
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
