Skip to content
  csütörtök 2 február 2023
Felkapott
2022.10.07.Kiakadt a német gazdasági miniszter az amerikaiakra a gázár miatt 2022.11.04.Tegyük lehetségessé a lehetetlent! Havannában üléseztek a világ kommunista és munkáspártjai 2022.09.23.Itt A Szabadság! 2022.12.13.A fekete hattyúk geopolitikai tava 2022.11.23.Három szekszárdi helyről is fizetés nélkül távozott a pécsi férfi, aki két kihallgatás között is megebédelt 2022.08.02.Amerikaiak vásárolják fel az ukrajnai termőföldet 2022.06.08.Tudósok a fasizmus mellett – felháborító és undorító! 2022.05.27.Kuba mellett voltunk, Kuba mellett vagyunk, Kuba mellett leszünk! 2022.08.09.A Balatonnál is gyérítik a héten a szúnyogokat 2022.09.08.Nem tett vallomást Vári Attila az eltűnt merevlemezek ügyében
  • Munkáspárt
  • Kezdőlap
hírek a világból
  • KEZDŐLAP
  • Friss hírek

    Börtönkórházba szállították a 100 napja éhségsztrájkoló olasz anarchista merénylőt

    2023.02.02.0

    Soha nem volt ilyen magas a brexit miatt csalódott britek aránya

    2023.02.02.0

    Idén indul az első űrbányász űrhajó

    2023.02.02.0

    A horvát elnök szerint is őrültség azt gondolni, hogy Oroszországot le lehet győzni

    2023.02.02.0
    Prev Next Showing 1 Of 903
  • Podcastok
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
    • Balszemmel
  • Videók
    • Videók
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
  • Kategóriák
    • Belföld
    • Külföld
    • Politika
    • Gazdaság
    • Tudomány
    • Kultúra
    • Közélet
    • Életmód
    • Sport
    • Balszemmel
    • Mi-Ti
    • Hetilap
  • Kapcsolat
  • Támogatás
hírek a világból
hírek a világból
  • KEZDŐLAP
  • Friss hírek
  • Podcastok
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
    • Balszemmel
  • Videók
    • Videók
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
  • Kategóriák
    • Belföld
    • Külföld
    • Politika
    • Gazdaság
    • Tudomány
    • Kultúra
    • Közélet
    • Életmód
    • Sport
    • Balszemmel
    • Mi-Ti
    • Hetilap
  • Kapcsolat
  • Támogatás
  • Munkáspárt
  • Kezdőlap
hírek a világból
  Külföld  Ha az Európai Unió nem képes kétfelé figyelni, akkor gyengébb lehet, mint gondoltuk
KülföldPolitika

Ha az Európai Unió nem képes kétfelé figyelni, akkor gyengébb lehet, mint gondoltuk

szerkesztoszerkeszto—2022.06.27.0
FacebookTwitterPinterestLinkedInTumblrRedditVKWhatsAppEmail

“Talán ez volt a legfurcsább kijevi diplomáciai látogatás: Edi Rama egykori festőművész, Albánia jelenlegi (autokráciával kacérkodó) miniszterelnöke és Dritan Abazović, Crna Gora kisebbségi kormányának vezetője személyesen találkoztak Volodimir Zelenszkij elnökkel (Dimitar Kovacsevszki, Észak-Macedónia miniszterelnöke pedig videón csatlakozott). A három miniszterelnök azt üzente: az ún. Nyugat-Balkán országai támogatják, hogy Ukrajna megkapja a tagjelölti státuszt az Európai uniótól. Megkapta. Moldova is.

A balkáni országok semmit sem kaptak, de ezt már megszokhatták.

Elsőre talán ironikusnak tűnhetett, hogy még az EU peremére szorított és többször cserbenhagyott államok is támogatják Ukrajna soron kívüli (és minden tekintetben rendkívüli) tagjelöltségét, mivel hisznek Ukrajna európai jövőjében. Ám ha valahol, hát Tiranában és Szkopjéban pontosan tudhatják, hogy úgyis mindegy, hiszen az európai jövő a legjobb esetben is lassú és bizonytalan. Ha egyáltalán lehetséges. Ukrajna az idők végéig is tagjelölt maradhat anélkül, hogy érdemi előrelépés történne ügyében. Az EU szava keveset ér, a mostani – Ukrajnát és Moldovát érintő – döntés gesztus csupán. Miután látták, hogy ezúttal is hiába reménykednének, a szerb, az albán és a macedón miniszterelnökök arról tanácskoztak, érdemes-e egyáltalán elutazniuk az e heti csúcsra. Elmentek, aztán üres kézzel távoztak. Lényegi előrelépés pedig – például Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdése – a bolgárok taktikázása miatt ismét nem történt.

Az ún. Nyugat-Balkánt öt ország (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Crna Gora, Észak-Macedónia, Szerbia), illetve Koszovó, a bizonytalan jogállású terület (kinek ország, kinek nem) alkotja. Crna Gora (Montenegró, ha úgy tetszik) és Szerbia már tárgyal, Albánia és Észak-Macedónia beragadtak a tagjelölti státuszba, Bosznia és Hercegovinának a tagjelöltség sem jön össze, Koszovó európai perspektíváját pedig a Prokletije-hegység csúcsáról sem látni. A fogalmat is Brüsszelben találták ki, mintegy jelzésként, hogy van ez a zárvány és problémahalmaz az EU-ba ékelődve, és csak nem akar megoldódni.

Ennek – mármint a megoldatlanságnak – több oka van, és könnyű minden baj eredőjét helyben, a balkáni országokban megtalálni. Korruptak? Mocskosul. Hajlamosak rugalmasan értelmezni a jogállamiság fogalmát, és feszegetni a kereteket? Mi tagadás. Vannak viták, megoldatlan konfliktusaik egymással? Szép számmal akadnak. Szegények és elmaradottak, tehát sokba kerülnének? Bizony. Elindulna a kivándorlás, ha megnyitnák előttük az uniós munkaerőpiacot? Talán még a holtak is nyugati temetőket választanának.

Akkor miért vegye fel őket az EU?

Miért tárgyaljon az EU egy olyan térséggel a tagságról, ahol szinte minden napra jut egy súlyos probléma? Évek óta tudják, mi a feladat, de nem teljesítenek. Ám valóban mindenről ez a kb. tizenhét és fél millió balkáni tehet? Minden késedelem és mulasztás csak a borzalmas kormányaik hibája?

Könnyű volt szörnyűlködni és röhögni azon, mivé lett Szkopje, amikor a jelenleg az igazságszolgáltatás elől Budapesten bujdokló Nikola Gruevszki kormányfőként csúcsra járatta az ún. antikvizációt. Ám a hagymázas, majdnem tíz évig tartó, indentitáspolitikai ihletésű, szörnyűséges szobrokban és építészeti megoldásokban materializálódó folyamat (melynek fő üzenete, hogy a mai macedónok Nagy Sándor leszármazottai) nem volt előzmény nélküli. Macedónia a függetlenség pillanatától kereste a kapaszkodókat, és hajlamos volt magasztalni a sosem létezett dicső múltját. Erre Görögország ingerülten és agresszíven reagált, 1991-től minden fórumon akadályozta Macedóniát, nem fogadta el az ország nevét. Kikényszerítette a névváltoztatást („Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság”), a szkopjei kormány pedig az ország első zászlajáról is lemondott. Amikor pedig a bukaresti NATO-csúcson Athén megvétózta „Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság” tagságát, a szkopjei nacionalisták úgy gondolták, hogy minden mindegy: a macedónok a Makedón Birodalom örökösei, és ezt büszkén vállalják is, Athén dögöljön meg.

Hülyeség volt? Nyilván. De vajon csak a szkopjei kormány hülyesége? (Ah, a vad Balkán annyira nem Európa, annyira kiszámíthatatlan és duhaj.)

More stories

Megérkeztek az amerikai légvédelmi rendszerek Ukrajnába

2022.11.09.

Putyin a Szovjetunióról, Erdogan az Oszmán Birodalomról álmodik

2022.11.24.

Ha az Európai Unió nem képes kétfelé figyelni, akkor gyengébb lehet, mint gondoltuk

2022.06.27.

„Az év nagy komédiása”, „amerikai bábu” – így reagáltak a franciák arra, hogy Zelenszkij lett az év embere

2022.12.13.

Aztán Zoran Zaev és Alekszisz Ciprász voltak olyan nagyformátumúak, hogy 2018-ban, a preszpai tónál aztán aláírták a megállapodást: az ország új neve Észak-Macedónia lesz, Görögország pedig nem akadályozza tovább a NATO- és az EU-csatlakozást. A NATO össze is jött, aztán 2020-ban Szófia benyújtotta a követeléseit. Ám ne feledjük, 2019-ben Franciaország akadályozta meg (a társutas Hollandiával, például), hogy Észak-Macedónia és Albánia elkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat. Nem is olyan bonyolult okokból talán: a Balkán valójában német (gazdasági) érdekszféra; több Balkán, erősebb Németország. Ez Emmanuel Macronnak nem tűnik elég attraktívnak.

A zsarolás egyébként sem példátlan, aki belül van, könnyebben keménykedik. Ljubljana kicsit sanyargatta Zágrábot, azóta Horvátország nemegyszer jelezte Szerbiának, hogy nem lesz egyszerű a csatlakozása, miért pont a bolgárok hagyták volna ki a lehetőséget?

Hatás-ellenhatás: Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő szerint a hat balkáni országot – ambiciózusnak nevezte javaslatát – 2033-ra kellene integrálni az EU-ba. A mostani, 2022-es javaslat szerint tehát úgy tizenegy év múlva vehetnék fel őket. Vagyis egy elég tág időkeretben, valamikor. Akár azt is mondhatnák, hogy sose lesznek az EU tagjai, nagy különbség nincs. A tizenegy év nem perspektíva, a tizenegy év inkább cserbenhagyás és lemondás. (Jövőre lesz húsz éve, hogy Szalonikiben európai perspektívát ígértek a Balkánnak.)

Ha most is csak tizenegy év múlva reménykedhetnek tagságban, akkor bele se kezdenek semmibe. A térség legerősebb emberei sem bízhatnak abban, hogy tizenegy év múlva a hatalom közelében lehetnek. Akkor meg miért tegyenek bármit is?

Pedig lenne megoldandó probléma. Például Bosznia és Hercegovina. A háborúból kikeveredett az ország, de belesüppedt a daytoni békeszerződés mocsarába. Mennyi jövője van Boszniának? Gyakran úgy tűnik, hogy nem sok, hiszen a szerb (és gyakran a horvát) aspirációkat nem lehet közös nevezőre hozni a bosnyák célokkal. Azaz a szerbek (és gyakran a horvátok) nem bánnák, ha elhagyhatnák a mostani állam kereteit, és például az anyaországhoz csatlakozhatnának. Ezt a nemzetközi közösség visszautasítja. Meddig? És mit tenne, ha felgyorsulna az elszakadás folyamata?

Mit ígér cserébe?

Ígérni tulajdonképpen semmit sem ígér. Pedig évek óta visszatérő aggodalom, hogy Moszkva (és a mostanában kicsit elfelejtett Peking) befolyása erősödik. Ezt ugyan vitatják néhányan, de azért látható a kapcsolat, az érdekközösség, az infiltráció. Oroszország és Kína igyekszik kitölteni minden olyan helyet, ahol az EU nincs jelen. A helyi politikában könnyű megtalálni és beszervezni azokat a szereplőket, akik megnehezítenek, lelassítanak minden integrációs próbálkozást. (A másik stabilizáló erővel, a NATO-val jobban járt a térség; Albániát, Crna Gorát, Észak-Macedóniát már felvették, Koszovóban pedig ‘99 óta állomásoznak a szövetség katonái.)

Amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát, úgy tűnt, hogy az amerikaiak (és miattuk az EU is) megpróbálnak rendet rakni a térségben. Nagyon nehéz dolguk talán nem is lenne, Moszkva elsősorban Bosznia szerb felében, a koszovói szerb közösségben, illetve Szerbiában bír befolyással. Nem kizárt, hogy Belgrád hajlandó is lenne kicsit lazítani a testvérinek mondott köteléken (ürügyként megtenné, hogy Vlagyimir Putyin precedensnek nevezte Koszovó elszakadását Szerbiától).

A térséget végigturnézták az amerikai és az uniós diplomaták, most mégis elmaradt az áttörés. Ennek is több oka lehet. Az egyik, hogy nem szeretnék, ha bármiféle előrelépés Orbán Viktor sikerének tűnne. A bővítési biztos (Várhelyi Olivér) magyar káder (ráadásul Orbán bizalmasának tartják), a magyarországi kormányfő pedig nyíltan és egyértelműen támogatja a Balkán integrációját: annál rosszabb a Balkánnak. (Egy ideje Orbán a környék mumusa.)

Talán ennél is nagyobb probléma, hogy úgy tűnik, az EU képtelen új tagokat felvenni. De nem ezt mondja, hanem halogat, újabb feltételekkel áll elő. Minél inkább elodázza a komoly tárgyalásokat, az érintettek annál kevésbé lesznek érdekeltek az együttműködésben.

Az alternatíva alig több mint szemfényvesztés. Például a Nyitott Balkán kezdeményezés. Elvileg a régió országai találták ki azért, hogy szorosabb legyen az együttműködésük. Szerbia és Albánia nagyon akarja, Crna Gora és Koszovó gyűlöli: nem a pótlékban érdekeltek, hanem az EU-ban. Ugyanez vonatkozik a francia, még kissé kidolgozatlannak tűnő javaslatra, az európai politikai közösségre. Ennek – Macron szerint – része lenne a Balkán, a posztbrexiti Egyesült Királyság és Ukrajna is. Azaz egy grandiózus semmit kínál a perifériának. De ha az EU-tagság kb. tizenegy év múlva lehetne esedékes, kit érdekelnek a második (azaz utolsó) ötéves ciklusát megkezdő államfő ötletei?

A lehetőség adott – talán még nem indokolt múlt időt használni –, de vajon a Nyugat (az USA, az EU) képes lesz élni vele? Persze az Ukrajnának megadott tagjelölti státusz fontos gesztus volt – és Kijev talán sose jut ennél közelebb a tagsághoz. Az viszont az Unió tehetetlenségét mutatja, hogy Ukrajna csak úgy kaphatott, hogy a Balkánnak nem jutott semmi. Ha pedig az EU nem képes kétfelé figyelni (dönteni, teljesíteni), akkor gyengébb lehet, mint gondoltuk. Ez pedig némiképp aggasztó.”

Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Crna GoraDimitar KovacsevszkiDritan AbazovićEdi RamaVolodimir Zelenszkij
FacebookTwitterPinterestLinkedInTumblrRedditVKWhatsAppEmail

szerkeszto

Humorral az anyaságról és az apaságról – nyári vacsoraszínházzal vár az Orfeum
Márki-Zay mintáját követi Péterffy Attila
Related posts
  • Related posts
  • More from author
Közélet

A horvát elnök szerint is őrültség azt gondolni, hogy Oroszországot le lehet győzni

2023.02.02.0
Közélet

Fokozták a harckészültséget, Ukrajna harcra készül Belarusz határánál

2023.02.02.0
Közélet

Az Egyesült Államok kész nukleáris fegyverzetét is bevetni Észak-Korea elrettentésére

2023.02.02.0
Load more
Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Read also
Közélet

Börtönkórházba szállították a 100 napja éhségsztrájkoló olasz anarchista merénylőt

2023.02.02.0
Közélet

Soha nem volt ilyen magas a brexit miatt csalódott britek aránya

2023.02.02.0
Gazdaság

Idén indul az első űrbányász űrhajó

2023.02.02.0
Közélet

A horvát elnök szerint is őrültség azt gondolni, hogy Oroszországot le lehet győzni

2023.02.02.0
Közélet

Fokozták a harckészültséget, Ukrajna harcra készül Belarusz határánál

2023.02.02.0
Közélet

Az Egyesült Államok kész nukleáris fegyverzetét is bevetni Észak-Korea elrettentésére

2023.02.02.0
Load more

    # Címkék

    OroszországUkrajnaháborúEUNATOMagyarországUSAKínaMunkáspártThürmer GyulaBelaruszOrbán ViktorZelenszkijOrbánNémetországPutyinThürmerSzijjártó PéterVlagyimir PutyinLengyelország
    © 2022 Kovács István
    • Impresszum
    • Kapcsolat
    • Támogatás
    • Adatvédelem

    A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.

    Részletek

    A sütikre vonatkozó irányelvről itt olvashat

    GDPR logo
    1046.hu  GDPR Cookie Compliance
    Adatvédelmi áttekintés

    Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

    A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.

    Részletes adatvédelmi tájékoztató elolvasásához kattintson ide

    Feltétlenül szükséges sütik

    A szükséges sütik nélkülözhetetlenek a webhely megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak azokat a sütiket tartalmazza, amelyek biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak semmilyen személyes információt. A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

    Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.

    Teljesítményt biztosító sütik

    Állandó vagy ideiglenes sütik

    Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.

    Munkamenet (session) sütik

    Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.

    Teljesítményt biztosító sütik (analitika)

    A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.

    A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

    Kiegészítő sütik

    Célzó vagy reklám sütik

    Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.

    Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik

    Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.

    Harmadik féltől származó sütik

    Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.

    A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

    COOKIEK (sütik) KEZELÉSE

    A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.

    Állandó vagy ideiglenes sütik

    Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.

    Munkamenet (session) sütik

    Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.

    Teljesítményt biztosító sütik (analitika)

    A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.

    Célzó vagy reklám sütik

    Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.

    Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik

    Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.

    Harmadik féltől származó sütik

    Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.

    Böngésző beállítása

    Böngészőben lehetőség van a sütik beállításait megváltoztatni, kezelni. A legtöbb böngészőnél alapbeállítás, hogy a sütiket automatikusan elfogadja, de ez később módosítható.

    Az alábbi linkeken segítséget talál a sütik beállításához:

    • Google Chrome (https://support.google.com/accounts/answer/61416?hl=hu)
    • Firefox (https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-informacio-amelyet-weboldalak-tarolnak-szami?redirectlocale=hu&redirectslug=S%C3%BCtik+kezel%C3%A9se)
    • Microsoft Internet Explorer (https://support.microsoft.com/hu-hu/search?query=cookiek)

    Habár a sütiket le is tilthatja vagy korlátozhatja, kérjük, megfontoltan járjon el ezzel kapcsolatban, hiszen weboldal problémamentes működéséhez elengedhetetlen a sütik használata, így azok tiltása hatással lehet a weboldal használhatóságára, bizonyos funkciók működésére.

    Az adatkezelés célja: Az informatikai rendszer technikai fejlesztése, a szolgáltatás működésének ellenőrzése és statisztika készítése. Visszaélések esetén a látogatók internet szolgáltatójával és a hatóságokkal együttműködve az adatok felhasználhatók a visszaélések forrásának megállapítására is.

    Az adatkezelés jogalapja: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13/A. § (3) bekezdése alapján a szolgáltatás nyújtásának feltétele.