szerkeszto 
„A Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulásból való kilépésről szóló csütörtöki rendkívüli közgyűlésen az ÖPE-KDNP frakcióvezetője, Kővári János azt javasolta, napolják el az ügyet, mert a napirend tárgyalása teljesen megalapozatlan, amire nemet mondott a baloldali többség.
Kővári: Péterffy mestere Márki-Zay Péter volt
-A pécsi önkormányzat politikai bosszút áll – erősítette meg újságírói kérdésre adott válaszában a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulásból történő kilépés után Kővári János, az ÖPE-KDNP frakcióvezetője, aki szerint a baloldali pécsi városvezetés ezzel is büntetni akarja a kistelepülésen élőket, mert a többségük a Fideszre szavazott.
– Felháborítanak tartjuk, hogy arra hivatkozva, hogy kistelepülések nem tettek eleget az adatszolgáltatásnak, erre hivatkozva lépett ki pécsi önkormányzat a társulásból. Márki-Zay Péter-féle módszer ez, hiszen Hódmezővásárhelyen tették ezt meg. Nincs másról szó, minthogy a kistérségnek a forrásait lenyúlja az önkormányzat, ha nem ez lett volna a cél, akkor elfogadták volna a módosító indítványokat.
– Kilóg a lóláb. Nem arra törekedtek, hogy rendezzék a helyzetet, hanem arra, hogy felrobbantsák társulást, amivel a város felelősségét akarják elhárítani. Ez felelőtlen, de következetes is tőlük, hiszen eddig is minden lépésük erről szólt – mondta a frakcióvezető, aki szerint főként szociális szolgáltatások ellátását végezte a társulás. Ezek a szervezetek azért jöttek létre, hogy a nagyobb városok segítsék az agglomerációban lévő kisebb településeket, amelyeknek kisebb az érdekérvényesítő képességük, kevesebb lehetőségük van a szolgáltatások terén. A dolog kétirányú, hiszen a környéken élők Pécsen dolgozva termelik a városnak az iparűzési adót, ezért is inkorrekt, hogy a baloldalnak önző módon csak a haszonra fáj a foga. Látszik, hogy a mesterük Márki-Zay Péter volt – emelte ki.
Mint emlékezetes, Péterffy Attila egyik bizalmas, fontos munkatársa, Bodnár Imre ügyvéd korábban meg is fenyegette a Fideszre szavazókat – állítólag csak az ismerőseire értette -, hogy ellenségnek kezeli őket.
Korábban írtuk:
Az MSZP-s Nyőgéri Lajos úgy vezette fel az ügyet, hogy a társulás 20 éves múltra tekint vissza, amelyet az összehangolt fejlesztések és a lehívható források érdekében hoztak létre. De Pécs önkormányzatára nagyobb feladat hárult, kevesebb finanszírozás mellett. Nem biztos, hogy nekiugrottak volna a dolognak, ha egy törvényjavaslatot nem nyújtanak be a Parlamentben, ami a gesztorönkormányzatokra – így Pécsre is – nézve káros hatással bír, mert állítása szerint a saját költségvetésüket nem adhatják le addig, amíg a többi önkormányzat az adatszolgáltatását nem teljesíti, ez komoly kockázatot jelent Pécsnek.
– Ezt a lépést meg kell tennünk – mondta az alpolgármester.
Hasonló történt a Márki-Zay Péter által vezetett Hódmezővásárhelyen is. Mint közismert, a választás előtt Márki-Zay baloldali miniszterelnök-jelölt mellett kampányolt Péterffy Attila is. A polgármester a pécsi közgyűlési vitában megjegyezte, hogy ennek ellenére Pécsnek fontosak az agglomerációs települések, Pécs elszenvedője a javaslatnak, kényszerű kilépésről van szó.
A közgyűlésen Pfeffer József, a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás vezetője is megjelent, akit – úgy tudjuk – nem is igazán akartak meghívni, végül aztán kénytelenek voltak és Kővári János javaslatára szót kapott. Elmondta, a társuláson belül az alapnormatíván felül társulási normatíva is igényelhető, és a normatíva néhány év alatt 50 millióról közel 100 millióra emelkedett.
– Nem távoznia kellene a székhelytelepülésnek, hanem felvenni a kapcsolatot a passzív tagönkormányzatokkal. Az előterjesztésben hivatkozott jogszabálytervezet alapján is megalapozatlan az indítvány, egyes települések adatszolgáltatása nem veszélyezteti a társulás adatszolgáltatását, ráadásul a társulás gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat éppen a pécsi városháza főosztálya látja el.
Pfeffer József szavaiból kiderült, hogy az nem is szerepel az a törvényjavaslatban, amit a baloldal állít.
Szinte már megszokott módon Pfeffer beszéde alatt a baloldali koalíció képviselői közül többen is a telefonjukat nyomkodták, nézegették, nem figyeltek a szakmai érvekre, de nem is szóltak hozzá a vitához, vélhetően már előre kiosztották nekik, miként voksolhatnak.
Péterffy szerint „bődületesen” nagy kockázatról van szó, majd tovább riogatott azzal, hogy 9 milliárdot veszíthet el Pécs, mert „ez egy csapda.”
Bognár Szilvia független képviselő szerint sem meggyőzőek a kilépés melletti érvek, mert ez csupán egy ürügy és Hódmezővásárhelyen megtörtént ugyanez. Komoly tartalmi hiányosságai vannak is a dokumentumnak. Megjegyezte, hogy a társulás 336 millió forintot költhet pécsi családi bölcsőde kialakítására, és közel 200 milliós értékben pályázatokat is benyújtottak, amik intézményfejlesztésekről szólnak. Vajon a pályázati célok nem sérülnek?
Ruzsa Csaba alpolgármester szerint ő már tavaly kilépett volna, ezt azért nem tették meg, mert „felelősséget” vállalt a város, pályázatot nem érint a kiválás – reagált a felvetésekre.
Kővári János (ÖPE-KDNP) frakcióvezető szerint az előterjesztés jogi hivatkozása nem egyértelmű, nem látja a pénzügyi tárca és a kistelepülések állásfoglalását sem.
– Nagyon sokan járnak be környékről Pécsre dolgozni és járulnak hozzá a pécsi iparűzési adóbevételekhez. Igen, vannak inaktív települések, de azokat fel kell szólítani, hogy szolgáltassanak adatot. Ha ezt nem teszik meg, akkor ki kell őket zárni a társulásból és nem a többi önkormányzatot büntetni. A pécsi önkormányzat előbb azzal a felterjesztési jogával is élhetne, hogy nem támogatják a törvényjavaslat kérdéses passzusát, mert az számukra nehéz helyzetet állíthat elő – indítványozta. A javaslatait nem fogadták el, majd a szavazás alatt a nemzeti oldal kivonult a teremből.
Pfeffer József szerint már most is kizárhatóak lennének a kötelezettségüket megszegő önkormányzatok, de ezt a kézenfekvő érvet a baloldal szinte meg sem hallotta.
Egyébként elhangzott, hogy a társulás számláján több száz millió forintnyi forrás van, amelynek nagyobb részére a kiválás után a pécsi önkormányzathoz kerülhet. Tény, hogy a 41 érintett kistelepülés többsége a polgári kormányra szavazott, a társulás vezetője pedig betekinthetett a pénzügyi folyamatokba is.”
Címlap fotó: Löffler Péter
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
