Skip to content
  csütörtök 2 február 2023
Felkapott
2022.06.29.Ingyenes vetítésekkel nyit a GOBUDA Mozi 2022.10.05.Már egy sebészeti robot is segíti a műtéteket a pécsi klinikán 2022.07.04.A klímaváltozás az ibolyák szaporodására is hat 2022.11.25.Cserhalmi György rövid, de velős levélben reagált Vidnyánszky Attila legutóbbi kijelentéseire 2022.07.05.Felkerülhet a Volkswagen-találkozók térképére Sikonda 2023.01.06.A pécsi egyetem új biotechnológiai csúcsfejlesztése jön 2023.01.06.Pár héten belül nagyot drágulhat az üzemanyag Magyarországon 2022.08.30.Kína haditengerészete megkezdte a Tajvani-szoros képzeletbeli középvonalának eltörlését 2023.01.27.Ritka kincset találtak az Antarktiszon 2022.11.22.Ha mindenki sörözne, ezekről a problémákról nem beszélnénk
  • Munkáspárt
  • Kezdőlap
hírek a világból
  • KEZDŐLAP
  • Friss hírek

    Fokozták a harckészültséget, Ukrajna harcra készül Belarusz határánál

    2023.02.02.0

    Az Egyesült Államok kész nukleáris fegyverzetét is bevetni Észak-Korea elrettentésére

    2023.02.02.0

    31 év tanítás után gyorsétterembe megy dolgozni egy hazai pedagógus

    2023.02.02.0

    Kilépnek az északi országok a Nemzetközi Újságíró Szövetségből

    2023.02.02.0
    Prev Next Showing 1 Of 902
  • Podcastok
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
    • Balszemmel
  • Videók
    • Videók
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
  • Kategóriák
    • Belföld
    • Külföld
    • Politika
    • Gazdaság
    • Tudomány
    • Kultúra
    • Közélet
    • Életmód
    • Sport
    • Balszemmel
    • Mi-Ti
    • Hetilap
  • Kapcsolat
  • Támogatás
hírek a világból
hírek a világból
  • KEZDŐLAP
  • Friss hírek
  • Podcastok
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
    • Balszemmel
  • Videók
    • Videók
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
  • Kategóriák
    • Belföld
    • Külföld
    • Politika
    • Gazdaság
    • Tudomány
    • Kultúra
    • Közélet
    • Életmód
    • Sport
    • Balszemmel
    • Mi-Ti
    • Hetilap
  • Kapcsolat
  • Támogatás
  • Munkáspárt
  • Kezdőlap
hírek a világból
  Külföld  Kitörhet a harmadik világháború a Baltikum miatt?
KülföldPolitika

Kitörhet a harmadik világháború a Baltikum miatt?

szerkesztoszerkeszto—2022.06.27.0
FacebookTwitterPinterestLinkedInTumblrRedditVKWhatsAppEmail

“Oroszország viszonya természetszerűleg romlik az Ukrajnát támogató NATO- és EU-tag szomszédaival, ugyanakkor a baltiakkal most különösen kiélezettnek tűnik a helyzet: az elmúlt napokban rendkívül agresszív, harcias odamondogatások és egy igen egyértelmű hadgyakorlat élezik a konfliktust.

A viták értelmezéséhez – illetve az agresszív fellépés kontextusba helyezéséhez – érdemes áttekinteni a balti államok helyzetét.

Az általánosan nem túl jó viszony persze korántsem új keletű, és Észtország, Lettország és Litvánia függetlenedése, a szovjetek távozása óta fennmaradt. A nyolcvanas évek tüntetései, az 1989-es balti élőlánc és a politikai változások, amelyek következtében a balti államok visszanyerték függetlenségüket. 2004-ben EU- és NATO-tagok, nem sokra rá euróövezeti tagok lettek, vagyis gyors és határozott léptekkel távolodtak Moszkvától – ugyanakkor ott maradt a területükön sok százezer, jelentős részben a szovjet időkben betelepített orosz.

Bár Litvániában csak minden huszadik, Észtországban és Lettországban minden negyedik lakos orosz, akik érthető módon nem érzik magukat túl komfortosan ebben a helyzetben. Még ha a sajtóból úgy tűnhet, a közösség megosztott, de zömmel a lakhelye szerinti államot támogatja és nem kíván Oroszország része lenni, azért az is nyilvánvaló, hogy az Ukrajnában élő oroszokat sem kérdezte meg efelől senki, mielőtt megindult volna a február végi orosz invázió az ő „felszabadításukra”.

Energiafüggetlenség mindenek felett

A háború fellángolásával az eleve nem túl jó államközi viszony kimondottan ellenségessé vált. Oroszország Európa jelentős részével szemben folytatott, energiahordozó-kiéheztetésre alapuló taktikája itt nem működött, mivel a balti politikusok élénken emlékeztek arra, amikor a szovjetek a függetlenségi törekvéseik letörésére leállította a kőolajszállítást.

Ezért legkésőbb a krími orosz invázió és egyéb intő jelek után – Litvánia például 2014-ben egyszer már konfliktusba került a túlszámlázó Gazprommal – mindhárom ország úgy döntött, igyekszik magát teljesen függetleníteni az orosz energiahordozóktól, s mostanra sikerrel csatlakoztak délen a lengyel, északon a finn gázvezetékekre, s ezzel az EU hálózatára – így jutva például norvég gázhoz. A litván Klaipedában kikötőjében pedig kiépítették a cseppfolyósított földgázt átalakító állomást (LNG-terminált), ahol amerikai energiahordozóhoz juthat a három ország. Mondhatni, készen álltak arra, hogy 2022. április 1-jén teljesen leálljanak az orosz energiahordozó-importtal.

Egyedül az elektromos árammal kapcsolatban zsarolhatóak még Moszkva oldaláról az orosszal közös hálózat révén, de ennek mértékét is igyekeznek csökkenteni, 2025-re megszüntetni.

A három ország ugyanakkor továbbra is rettentően sebezhető maradt katonai szempontból.

2020-as amerikai elemzések szerint az orosz hadseregnek 36-60 órára lenne szüksége mindhárom ország elfoglalására.

Ráadásul Kalinyingrád – az egykori Königsberg – orosz exklávé Litvánia és Lengyelország között, és a Moszkvával szövetséges Fehéroroszországból odavezető Suwalki-folyosó segítségével az oroszok elméletben könnyedén elvághatják a baltiakat szövetségeseiktől.

Emellett Kalinyingrád komoly orosz katonai központ is, az orosz balti-tengeri flotta központja, mélyen benyúlva a rivális EU- és a NATO-szövetségek területére.

A nyugati szövetségi szervezet szakértői szerint Moszkva az elmúlt években már atomfegyvereket és közép-hatótávolságú Iskander rakétákat is telepített az exklávéba, amivel akár Varsót vagy Berlint is fenyegetheti. Más kérdés persze, hogy normál üzemmódban a NATO-tagság olyan védelmi garanciát jelent, ami miatt

Oroszország-szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy megkockáztasson egy tényleges, ukrajnaihoz hasonló offenzívát

a baltiak ellen (és az orosz RIA Novoszty állami hírügynökség közleményében is arról esik szó, ez a harmadik világháborút jelentené, vagyis nem szándékoznak meglépni).

De ténynek tény az is, hogy a 2016-ban odavezényelt, mindössze néhány ezer főnyi NATO-kontingens jelenléte inkább szimbolikus, semmint fizikai elrettentő erővel bír a balti államok védelmében.

A feszültség egyre inkább fokozódott az utóbbi hónapokban. Sorban néhány további példa:

  • a balti államok április 1-jén bejelentették, hogy leállítják az orosz energiahordozók importját;
  • a lettek és az észtek orosz főkonzulátusokat zártak be, Litvánia kiutasította az orosz nagykövetet;
  • Észtország megtagadta az orosz és fehérorosz állampolgárok munkavállalási vízumát;
  • az észt, lett és litván parlament április negyedik hetében megszavazta a közleményt, amelyben népirtásnak ismerte el Oroszország ukrajnai akcióit, betiltották a jelképnek tartott V és Z betűk használatát;
  • Lettországban megszavazták, hogy megfoszthatják állampolgárságuktól azon orosz-lett kettős állampolgárokat, akik támogatják az inváziót.;
More stories

Szabotázs történt az Északi Áramlatnál

2022.11.21.

Amerika tovább finanszírozza a háborút Ukrajnában

2022.08.25.

Le a NATO-val!

2022.07.04.

NATO: Háborút béke helyett!

2022.08.25.

Oroszország cserébe bezárta a balti államok szentpétervári és a pszkovi konzulátusait, s persze végig tiltakozott a barátságtalan lépések ellen.

A feszültség újabb szintre emelkedett júniusban, amikor egy orosz kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be a parlament alsóházához, követelve, hogy helyezzék hatályon kívül a Litván Köztársaság függetlenségéről szóló rendeletet; az orosz balti flotta pedig Kalinyingrád mellett kezdett gyakorlatozni. Tavaly télen, az invázió előtti hónapokban a szárazföldi orosz-belorusz közös hadgyakorlaton éppen a Suwalki-folyosó elfoglalása volt a gyakorlat tárgya.

Blokád a vasúti korridornál

Ebben a helyzetben Litvánia fogta magát, és – miután a külügyminiszter szerint az Európai Bizottsággal is konzultált – pénteken vasúti áruszállítási tilalmat rendelt el az említett folyosón. Vagyis Vilnius közölte, hogy ami az uniós szankciók hatálya alá esik, azt nem lehet átszállítani a vasúti korridoron.

Így többek között a szén, az acél, a vas és a fa sem juthat át az önellátásra képtelen Kalinyingrádba.

A litvánok fokozatosan vezetnék be a tilalmat: mint bejelentették, júliustól a betonra és a szeszesitalra, augusztustól a szénre, decembertől az olajra vetnek ki hasonló korlátozásokat, elvégre a korridor hivatalosan az EU területe – érveltek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője élesen bírálta és törvénytelennek, a 2002-es EU-Oroszország egyezmény megsértésének nevezte a tilalmat, az előzetes tájékoztatás hiányát is kifogásolta, valamint közölte, Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy lépéseket tegyen nemzeti érdekei védelmében.

Az exklávé ellátása már korábban is nehézkes volt: az oroszok hiába próbálták tengeri úton fokozni az áruszállítást a légi úton már eleve megnehezített megoldások kiváltására. Időközben a litvánok kedden a kamionokra is kiterjesztették a tilalmat, tovább borzolva a kedélyeket.

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára, Putyin egyik jobbkeze pedig – miközben Kalinyingrádba utazott – közölte:

„Hamarosan olyan választ adunk a litván szállítási blokádra, ami az egész litván népet súlyosan fogja érinteni”.

Emlékezetes, az említett EU-Oroszország egyezmény a balti államok csatlakozásának egyik feltétele is volt Moszkva részéről, így különösen alkalmas hivatkozási alap a nyugati hatalmak csalfaságának bizonyítására Moszkva számára.

Az oroszok talán nem kockáztatnak akkorát

A fenyegető kórushoz csatlakozott Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki a lettek „csepp józan eszéhez” folyamodott, Szergej Cekov szenátor pedig

egyenesen Ukrajnával példálózott a litvánoknak,

közben Tallinn szerint az orosz hadsereg Észtországot figyelmeztette egy rakétatámadás-szimulációval az ország ellen.

A jelzés miatt Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője fél szívvel állt ki Litvánia mellett, ugyanakkor a feszültség kétségkívül elérte az eddigi csúcspontját. Szerdán Zaharova közölte: a válasz a kalinyingrádi blokádra nagyon is gyakorlati lesz. De hogy konkrétan mire célozhatott, azóta is találgatják. A tényleges offenzívát az Euronews által is idézett amerikai szakértő szerint Oroszország nem reszkírozná meg, mert azzal életbe lépne a NATO 5. cikkelye, és kitörne a harmadik világháború, az amerikai figyelmeztetés efelől egyértelmű volt.

De akkor mit tehetnek még az oroszok anélkül, hogy ezt kockáztassák?

Veszélyesség szerint sorban az alábbi forgatókönyvek születtek:

Kihasználhatják, hogy a közös áramhálózat révén még mindig kényelmetlenséget okozhatnak a baltiaknak, így levághatják róla őket – ez igen érzékenyen érintené a három állam iparát és a lakosság ellátását is, hiszen még nem épültek ki a kapacitásaik nyugat felé;
megpróbálhatják legalább az amerikai cseppfolyós gázról levágni Litvániát a balti flotta segítségével tengeri blokád alá vonva a klapeidai LNG-terminált;
fokozhatják katonai jelenlétüket a térségben és általában a NATO-határok mentén, ahogy a fent idézett Patrusev mondta, ami igen provokatív lépés lenne;
és még arra is lehet elméleti esély, hogy egyszerűen visszaállítják a direkt légi folyosót Belarusz felől, amivel megsértik vagy a litván, vagy a lengyel légteret, ami szintén kőkemény provokáció lenne.

Bár önmagában talán egyik sem váltaná ki a NATO ellenlépését, valószínűleg mindegyik közelebb sodorná a feleket egy közvetlen NATO-orosz összecsapáshoz.

S bár ezt láthatóan mindkét fél igyekszik elkerülni, kérdés, megmaradnak-e a gazdasági jellegű kakaskodásnál és a hadgyakorlatoknál, ha a feszültség ezen szintje állandósul.”

Címlap fotó: a litván népi gyűjtésből vásárolt török drón, amelyet Litvánia Ukrajnának juttat az oroszok elleni háború segítésére (BAYKAR DEFENSE / AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

EUNATOOroszország
FacebookTwitterPinterestLinkedInTumblrRedditVKWhatsAppEmail

szerkeszto

Megyehatáron átnyúló hálózatban üzleteltek „biofűvel” az elkövetők
Veterán autócsodákkal érkezett meg az idei Mecsek Rallye
Related posts
  • Related posts
  • More from author
Közélet

Fokozták a harckészültséget, Ukrajna harcra készül Belarusz határánál

2023.02.02.0
Közélet

Az Egyesült Államok kész nukleáris fegyverzetét is bevetni Észak-Korea elrettentésére

2023.02.02.0
Közélet

Kilépnek az északi országok a Nemzetközi Újságíró Szövetségből

2023.02.02.0
Load more
Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Read also
Közélet

Fokozták a harckészültséget, Ukrajna harcra készül Belarusz határánál

2023.02.02.0
Közélet

Az Egyesült Államok kész nukleáris fegyverzetét is bevetni Észak-Korea elrettentésére

2023.02.02.0
Közélet

31 év tanítás után gyorsétterembe megy dolgozni egy hazai pedagógus

2023.02.02.0
Közélet

Kilépnek az északi országok a Nemzetközi Újságíró Szövetségből

2023.02.02.0
Mi-Ti

25 százalékos béremelést követelnek a köztisztviselők

2023.02.02.0
Mi-Ti

Elég a NATO-barát dumából!

2023.02.02.0
Load more

    # Címkék

    OroszországUkrajnaháborúEUNATOMagyarországUSAKínaMunkáspártThürmer GyulaBelaruszOrbán ViktorZelenszkijOrbánNémetországPutyinThürmerSzijjártó PéterVlagyimir PutyinLengyelország
    © 2022 Kovács István
    • Impresszum
    • Kapcsolat
    • Támogatás
    • Adatvédelem

    A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.

    Részletek

    A sütikre vonatkozó irányelvről itt olvashat

    GDPR logo
    1046.hu  GDPR Cookie Compliance
    Adatvédelmi áttekintés

    Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

    A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.

    Részletes adatvédelmi tájékoztató elolvasásához kattintson ide

    Feltétlenül szükséges sütik

    A szükséges sütik nélkülözhetetlenek a webhely megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak azokat a sütiket tartalmazza, amelyek biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak semmilyen személyes információt. A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

    Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.

    Teljesítményt biztosító sütik

    Állandó vagy ideiglenes sütik

    Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.

    Munkamenet (session) sütik

    Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.

    Teljesítményt biztosító sütik (analitika)

    A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.

    A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

    Kiegészítő sütik

    Célzó vagy reklám sütik

    Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.

    Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik

    Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.

    Harmadik féltől származó sütik

    Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.

    A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

    COOKIEK (sütik) KEZELÉSE

    A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.

    Állandó vagy ideiglenes sütik

    Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.

    Munkamenet (session) sütik

    Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.

    Teljesítményt biztosító sütik (analitika)

    A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.

    Célzó vagy reklám sütik

    Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.

    Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik

    Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.

    Harmadik féltől származó sütik

    Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.

    Böngésző beállítása

    Böngészőben lehetőség van a sütik beállításait megváltoztatni, kezelni. A legtöbb böngészőnél alapbeállítás, hogy a sütiket automatikusan elfogadja, de ez később módosítható.

    Az alábbi linkeken segítséget talál a sütik beállításához:

    • Google Chrome (https://support.google.com/accounts/answer/61416?hl=hu)
    • Firefox (https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-informacio-amelyet-weboldalak-tarolnak-szami?redirectlocale=hu&redirectslug=S%C3%BCtik+kezel%C3%A9se)
    • Microsoft Internet Explorer (https://support.microsoft.com/hu-hu/search?query=cookiek)

    Habár a sütiket le is tilthatja vagy korlátozhatja, kérjük, megfontoltan járjon el ezzel kapcsolatban, hiszen weboldal problémamentes működéséhez elengedhetetlen a sütik használata, így azok tiltása hatással lehet a weboldal használhatóságára, bizonyos funkciók működésére.

    Az adatkezelés célja: Az informatikai rendszer technikai fejlesztése, a szolgáltatás működésének ellenőrzése és statisztika készítése. Visszaélések esetén a látogatók internet szolgáltatójával és a hatóságokkal együttműködve az adatok felhasználhatók a visszaélések forrásának megállapítására is.

    Az adatkezelés jogalapja: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13/A. § (3) bekezdése alapján a szolgáltatás nyújtásának feltétele.