szerkeszto 
„Nem kizárt, hogy újra 40 fok közelébe kerülünk, és valószínűleg napi melegrekordok is meg fognak dőlni – árulta el az Indexnek Varga Sándor. Az Időkép meteorológusától megtudtuk, mekkora hőséggel számolhatunk idén, milyen mértékű lehet az aszály, és marad-e még víz a magyar tengerben.
Kérdésünkre, hogy milyen időjárási viszonyok várhatóak a nyári hónapokban, a meteorológus szakember elmondta, hogy ezzel kapcsolatban konkrét válaszokat adni szinte lehetetlen. A meteorológiai adatok és szezonális előrejelzések alapján azonban némi képet kaphatunk az előttünk álló időszakról.
Nem kizárt, hogy újra 40 fok közelébe kerülünk, és valószínűleg napi melegrekordok is meg fognak dőlni
– állapította meg lapunknak Varga Sándor. A hőséget azonban a tavalyinál nagyobb mennyiségű csapadék, elsősorban záporok és zivatarok enyhíthetik – tette hozzá a meteorológus.
A többéves statisztikákra, tapasztalatokra és szezonális adatokra mutatva elmondta, hogy az első hőhullám leghamarabb június végén érkezhet, amikor már többfelé átlépheti a hőmérséklet a 30 fokot.
A szezonális előrejelzések egyelőre az átlagnál melegebb júliust prognosztizálnak, és várhatóan újabb hőhullámok jöhetnek, de ezek hossza és intenzitása még kérdéses – ismertette.
A hőségtől forrhat fel az agyvizünk
A szakértő szerint ha az éghajlati trendeket nézzük, akkor egyértelmű a melegedési tendencia. Ugyan idehaza jelenleg az átlagosnál kicsit hűvösebben indult a június, főként a gyakran csapadékos időjárás miatt, globálisan nézve azonban már június első hetei is átlag feletti hőmérsékletet hoztak.
Kiemelte Kanadát, ahol az átlagnál hozzávetőleg 4-8 fokkal volt melegebb a május, emellett pedig kevesebb csapadék is volt, ami végül a kiterjedt erdőtüzek kialakulásához vezetett.
Nem csak a szárazföldek, az óceánok víz felszínének hőmérséklete is átlagon felüli több helyen, az El Niño pedig szintén az elmúlt éveknél magasabb globális átlaghőmérsékletet eredményezhet, ami intenzívebb hőhullámokkal járhat – világított rá az Időkép meteorológusa.
Nem hárult el teljesen az aszályveszély
A tavalyi aszályos első fél év után most egy átlagosnál csapadékosabb fél évet zárhatunk, nedvességgel telített sok helyen a talaj, ami megkönnyítheti a következő hónapokban, főként júliusban a csapadék kialakulását – mondta a szakértő.
Szerinte ezt a várakozást igazolja valamelyest a jelenlegi szezonális előrejelzés is, ami átlag körüli vagy kicsivel átlag feletti csapadékot jósol júliusra, de ez semmire sem garancia.
Az augusztus az átlagosnál szintén melegebb és egyben szárazabb lehet a legfrissebb szezonális előrejelzések szerint
– árulta el a meteorológus. A kérdés szerinte itt is az lesz, hogy mennyire lesznek intenzívek és hosszúak a kialakuló forró periódusok, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy augusztusban gyakoribbak az anticiklonális időszakok, ez pedig akár elősegítheti az erősebb és hosszabb hőhullámok kialakulását is.
A csapadékosabb tavasz idén nagyon sokat segíthet abban, hogy a mostani nyár ne legyen annyira száraz, mint a tavalyi, hisz most több helyen nedvességgel telített a felső és alsó talajréteg is – ismertette.
Ennek ellenére azonban nem jelenthetjük ki, hogy nem is lesz aszály nyáron
– hangsúlyozta Varga Sándor. Megjegyezte, hogy kialakulhatnak hosszabb, szárazabb periódusok, de ez nagyban függ majd a csapadék mennyiségétől és annak területi eloszlásától. Olyan helyzet is kialakulhat akár, hogy az ország egyes tájai extrém mennyiségű csapadékot kapnak, míg az ország másik részén extrém kevés eső hullik majd.
Kérdésünkre elmondta, hogy a 2007-ben mért országos abszolút melegrekord még mindig tartja magát, bár tavaly közel kerültünk hozzá. Napi melegrekordok sokkal gyakrabban, gyakorlatilag minden nyáron megdőlnek – tette hozzá.
Marad még víz a Balatonban
A melegedés mértéke nagyobb idősorokon mutatható ki. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az 1901–2020 időszakban az éves átlaghőmérséklet 0,9 fokkal nőtt, míg az 1981–2020 időszakban 1,2 fokkal.
A jövőben várható forróbb, szárazabb nyarak miatti nagyobb párolgás, és ezzel párhuzamosan a Balatont tápláló folyók vízhozamának csökkenése is veszélyeztetheti a tó vízutánpótlását
– mondta lapunknak a szakértő. Ezért a Balaton esetében a legfőbb megoldandó problémának a vízutánpótlást és a jó vízminőség biztosítását tartja.”
Címlap fotó: pixabay.com
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
