Ukrajnánál csak Orbán Viktor kivonulása volt hangosabb az EU-csúcs első napján
szerkeszto 
„Fordulatokban gazdag első napot tudhatnak maguk mögött az Európai Unió tagállamainak vezetői, hiszen a vártakkal ellentétben Orbán Viktor mindössze csak egyszer vétózott. Ugyanakkor hiába egyeztek meg arról, hogy Ukrajna csatlakozási tárgyalását megkezdik, továbbra is nehéz tárgyalásoknak néznek elébe az EU-csúcs zárónapján. Brüsszelből jelentjük, mi történt eddig az Európai Tanács ülésén.
Hosszú napot tudhatnak maguk mögött az Európai Unió tagállamainak az állam- és kormányfői az idei év utolsó EU-csúcsán, ugyanakkor az előzetesen vártakkal ellentétben elképzelhető, hogy nem annyira hosszút,
hiszen végül Orbán Viktor mindössze egyszer vétózott Ukrajna ügyében.
Igaz, a fordulatokban gazdag napot még így is egy további nehéz követi majd a csúcs második napján.
Belebegtetett vétók helyett egy kivonulás és egy vétó
Mint azt az Európai Tanács ülésének felvezető cikkében is jeleztük, az egész csúcs legfontosabb témája Ukrajna köré csoportosult: a napirendi pontok többsége ugyanis a jelenleg honvédő háborút vívó országról szólt, és még Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is online bekapcsolták, hogy amellett érveljen, Ukrajna jövőbeni tagsága hogyan segítené az egész nemzetek felett álló intézményt.
A tagállamok vezetői tárgyaltak ugyanis az orosz agresszió miatt tervezett 12. szankciós csomagról, a 2021–2027-es uniós költségvetés felülvizsgálatáról – aminek egyik célja, hogy új forrásokkal Ukrajnát hosszú távon pénzügyileg segítsék –, illetve arról, hogy megkezdjék-e Ukrajna uniós csatlakozásának a tárgyalását.
A legtöbb ellentét utóbbi kettő kapcsán volt: míg a költségvetés felülvizsgálata kapcsán több északi ország sem szeretné, hogy még mélyebben kellene a zsebükbe nyúlniuk, addig a csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán a tagállamok között konszenzus volt Magyarország kivételével – a magyar kormány egyébként a költségvetés növeléséből Ukrajnának szánt 50 milliárdot sem támogatja, de más Ukrajnának szánt forrásokat is blokkol.
Emiatt sokan tartottak attól, hogy Orbán Viktor a csúcs során az egyhangúságot igénylő döntéseket vétóval fogja blokkolni, hiszen a csúcsot megelőzően az Országgyűlésben is a tárgyalások megkezdése ellen érvelt,
azonban a döntés során a vétó helyett inkább kivonult a magyar miniszterelnök a teremből.
Mint azt az erről szóló cikkünkben bemutattuk, ez a megoldás egy előre eltervezett, konstruktív döntés után született meg: Orbán végül abban állapodott meg több tagállam vezetőjével, hogy amennyiben Magyarország egyedül marad ebben a vitában és a többi 26 tagállam támogatja a tárgyalás megkezdését, akkor a magyar miniszterelnök kivonul a teremből, hogy ne törje meg az egyhangúságot igénylő döntést.
A brüsszeli ügyekben mindig naprakész Politico két uniós diplomatára hivatkozva arról ír,
többórányi parttalan vita után Olaf Scholz német kancellár a többi vezető előtt ajánlotta fel Orbánnak, hogy hagyja el a termet.
Leo Varadkar ír taoiseach – így nevezik az ír miniszterelnöki pozíciót – nyilatkozata szerint a magyar miniszterelnök sokáig érvelt a csatlakozási tárgyalás megkezdése ellen, azonban mivel nézetével egyedül maradt a 26 tagállammal szemben, ezért nem akarta akadályozni a döntést, és emiatt nem vétózott – Varadkar szerint ez egy tiszteletre méltó döntés volt a magyar kollégája részéről.
Ugyanakkor Alexander De Croo belga miniszterelnök már nem így értékelte. De Croo elítélte a kivonulást, mondván valaki vagy vétózik, vagy nem, de ha valaki részese egy döntésnek, „akkor utána befogja a pofáját” – utalva Orbán Viktor Facebookra feltöltött videójára –, azonban nyilatkozata után a kameráktól elsétálva arról beszélt, hogy ezt talán nem kellett volna így kamerába mondania.
Azonban egy témában végül vétózott Orbán, ez pedig az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatások.
Az EU 2021–2027-es költségvetésének felülvizsgálata során ugyanis úgy szerették volna módosítani a költségvetést, hogy az infláció miatt megnövekedett költségek mellett Ukrajnának is újabb támogatást nyújtana egészen 2027-ig az EU. A kezdetben indult 60 milliárdos összegről ezt sikerült a csúcs előtt 40 milliárdra csökkentenie a spanyol soros elnökségnek – bár Charles Michel ET-elnök a meghívólevelében 50 milliárdot kért –, ráadásul ebből 13 milliárd eurót átcsoportosítás útján oldottak volna meg.
Végül a többletköltségeket ellenző északi országok ellenkezését sikerült egy 17 milliárd eurós támogatással és 33 milliárdos Ukrajnának szánt hitellel megtörni, azonban a magyar miniszterelnököt ezzel nem sikerült meggyőzni.
Antonio Costa portugál miniszterelnök azt javasolta, ha Magyarország ezt továbbra is blokkolná, akkor azt vegye át a többi 26 állam, ami szerinte az összköltséget tekintve jelentéktelen – a tárgyalás során Michel szünetet kért, hogy ezt jobban megvizsgálják, mivel az ET-elnök szeretne egy erőteljes, teljesen egyhangú üzenetet sugározni a külvilág felé.
Így a második nap legfőbb kérdése ez lesz – Kaja Kallas észt miniszterelnök az EU-csúcsra érkezésekor túlzóan azt jósolta, hogy addig nem érhet véget a csúcs, amíg erről a tagállamok meg nem állapodnak.
Jön a 12. szankciós csomag Oroszország ellen
A tagállamok ezenkívül megállapodtak, hogy kidolgozzák a 12. szankciós csomagot, hogy ezzel gyengítsék az Ukrajnát megtámadó Oroszországot és háborús képességeit.
A csomagról egyelőre nem sokat tudni, azzal leginkább az eddig kivetett 11 szankcióban található kiskapukat próbálják bezárni, ezenkívül az orosz gyémántok is felkerülhetnek majd a tiltólistára.
Ezenkívül a záródokumentumban kijelentették, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy Oroszországot és annak vezetését a háborús bűnökért és háború okozta károkért felelősségre vonják – emiatt bátorítják az ezeket kivizsgáló bíróságok létrehozására tett erőfeszítéseket. Továbbá elítélték Iránt, Belaruszt és Észak-Koreát, amiért katonai segítséget nyújt az agresszornak.
Érdekesség, hogy a 12. szankcióról való döntésről Karl Nehammer osztrák kancellár hiányzott – ugyanakkor ennek oka nem az lehetett, mint Orbán Viktor esetében, mivel az osztrák kancellár épp ekkor tárgyalt Ursula von der Leyen EB-elnökkel, hogy Bulgáriát és Romániát miképp vehetnék fel a szabad utazást biztosító schengeni egyezménybe.
Az ezt a döntést blokkoló osztrák kancellár ugyanis von der Leyen évértékelő beszéde után is kijelentette, hogy ő erre továbbra sem hajlandó, mondván a két ország szárazföldön nem lép fel kellően az illegális migráció ellen. Ugyanakkor a csúcs előtt már olyan hírek jelentek meg, hogy a légi közlekedés kapcsán Nehammer már beengedné a két országot az egyezménybe.
Megreformálnák az EU-t, ahova további tagokat vennének fel
Az Európai Tanács ezenkívül elvi döntést hozott azzal kapcsolatosan, hogy 2024 nyaráig kidolgozzák az Európai Unió belső működésének lehetséges reformját.
Az EU további bővítése miatt ugyanis szükség van az alapszerződés és a belső működés módosítására.
Ukrajna mellett ugyanis Moldovával is megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat, emellett bejelentették, hogy Georgiának megadják a tagjelölti státuszt.
Ezenkívül a tagállamok vezetői abban is megegyeztek, hogy a tagsághoz szükséges kritériumokat teljesíti, akkor megkezdik a tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, míg a nyugati integrációért cserébe a nevét is megváltoztató Észak-Macedóniával abban az esetben fogják befejezni a csatlakozáshoz szükséges tárgyalások első fázisát, ha Szkopje teljesíti az EB által előírt alkotmánymódosításokat.
Az Európai Tanács ezenkívül megerősítette a „teljes és egyértelmű elkötelezettségét” a nyugat-balkáni országok EU-tagsági kilátásai mellett, ezenkívül felgyorsítaná a csatlakozási folyamatokat.”
Címlap fotó: Orbán Viktor 2023. december 14-én. Fotó: Miguel Medina / AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István