Nagy István 
Testközelből láthattuk, miként készül a Néprajzi Múzeum új, állandó kiállítása, amely a tervek szerint 2024 szeptemberében nyitja meg kapuit. Egy szűk körű sajtótájékoztató keretében nézhettük meg a helyet, ahol számos műtárgyat raktároznak, készítenek elő, mellette az épülő kiállítás egyik tematikus termébe is betekintést nyertünk.
Nem mindennapi megtiszteltetés kívülállóként bejutni egy olyan helyre, ahová még a helyi dolgozók is csak külön engedéllyel léphetnek be. 2024. április 24-én tartották meg a Néprajzi Múzeum készülő állandó kiállításának szűk körű sajtóbejárását.
Az eseményen a sajtó képviselőin kívül részt vett többek közt Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa és Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója is. Elmondták, hogy régi tartozást törleszt a Néprajzi Múzeum, hiszen amióta belakta új otthonát a Városligetben, nem társult az új térhez állandó kiállítás.
Az eseményen Baán László elmondta, hogy a Liget Budapest Projekt során felújított és létrehozott intézmények – a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Zene Háza és a Millenium Háza – az elmúlt két évben mintegy 3 millió vendéget fogadtak. Szeretnék továbbra is bizonyítani, hogy az új fejlesztések valóban jót tesznek a Városligetnek és Budapestnek, de a több mint száz éves Néprajzi Múzeum – amely számos alkalommal költözött az évek során – új otthonából még hiányzott az állandó kiállítás.
Nyári szünet
Az előkészületeket egészen nyárig folytatják, majd a tanév végeztével bezárják az intézményt. Ezt néhány hónapnyi, teljes körű fejlesztés követi zárt ajtók mögött, majd a tervek szerint 2024 szeptemberében megnyitják a Néprajzi Múzeum új, állandó kiállítását.
Kemecsi Lajos elmondta, a lezárásra azért van szükség, mert a nyárra tervezett átalakítások már zavaróak lehetnének a vendégek számára. Ennek ellenére a rendezvényterem és a könyvtár részlegesen elérhető marad, emellett a tetőkertre is fel lehet menni.
A Néprajzi Múzeum főigazgatója arról is beszélt, hogy az intézmény életében többször kellett új állandó kiállítást készíteni. Általánosan emberöltőnként egy ilyen tárlat születik – egyes kollégáik később születtek, mint amikor az utolsó állandó kiállítás megnyílt. A mostani szám szerint az ötödik lesz.
Ezenfelül arra is kitért az intézményvezető, hogy nem csupán a magyar és Kárpát-medencei néprajzi emlékeket állítják ki az új térben. A múzeum birtokában lévő nemzetközi műtárgyakat is prezentálják majd az érdeklődőknek. Az állandó kiállítás több tematikus térre oszlik majd, ilyen például az őstörténet, amely az eredetkutatásokra fókuszál, vagy a terepkutatás.
A sajtóeseményen az utolsó tematikus térbe nyerhettünk bepillantást, amely az „Örökség” címet kapta.
Itt zömében hazai kulturális elemek találhatók, mint a busójárást vagy XIX. és XX. század fordulóját idéző műtárgyak, de néhány nemzetközi emlék is látható, és állati maradványokkal is találkoztunk.
Identitás
Az esemény részeként a sajtó képviselői előtt tettek be a kiállító vitrinébe két tradicionális női ruhát:
- egy székely ruhát,
- illetve egy lövétei menyasszonyi öltözetet.
Ezekről kaptunk némi háttérinformációt Fülöp Hajnalkától, az intézmény munkatársától. A székely öltözetet egy Magyarországra költöző lánynak készítette nagyanyja, hogy emlékeztesse a gyökereire és erősítse benne az identitásérzést. A menyasszonyi ruha pedig – amelyet polgári esküvőkön viselnek – szintén egyfajta identitásmegőrzési küzdelem része volt Székelyföld Romániához csatolását követően.
Többek közt ebből a vágyból született az úgynevezett „szőttes mozgalom” – a ruházat a hovatartozás egyik elsődleges kifejezőeszközévé vált – vagy számos ünnepség, mint az Ezer Székely Leány Napja.
Noha pontos dátumot még nem osztott meg velünk a múzeum vezetése, annyi bizonyos, hogy a 2024-es Múzeumok Éjszakáján, június 22-én még nyitva tart az intézmény. A tanév befejeztével zárnak be, majd előreláthatóan 2024 szeptemberében nyitják meg újból a kapukat, az új állandó kiállítással, amelynek fő kurátora Szarvas Zsuzsa.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Címlap fotó: Fotó Papajcsik Péter / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
