Helyreáll a rend vadkár fronton

A Fehován beszélt arról Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, hogy konszenzusra jutottak a gazdák a vadászokkal a kár rendezéséről. 

Béke van vadkár fronton

Semjén Zsolt kiemelte: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint az agrárminisztérium konszenzusra jutott a vadkár kérdésében. Mint ismeretes, korábban Siófokon jelentette be az akkori NAK elnök, hogy a kamara saját vállalkozást alapít, amely megvásárolja a gazdálkodók jogos követeléseit. Ezzel az lett volna a cél, hogy csökkentsék a gazdák kiszolgáltatottságát ezen a téren. Így rövid időn belül pénzhez jutnának, nem kellene a kártérítésre várakozniuk. Mindettől azt várta a kamara, hogy változnak az erőviszonyok a gazdálkodók és vadászatra jogosultak között. 

Ezzel kapcsolatban egy közleményt is kiadott a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége, amelyben úgy fogalmaznak: a NAK elnökének nyilatkozata egy elég ködösnek tűnő elképzelést vázolt fel, mely szerint a kamara által létrehozott cég „mediátorként” kívánta volna koordinálni a vadkárok megtérítését a vadászatra jogosult és a vadkárral érintett gazdálkodó között. A NAK elnökének érvelése szerint „A vadkár megtérítését a termelők a vadászatra jogosultakon nem, vagy csak nagyon nehezen, illetve hosszú idő alatt tudják érvényesíteni.” 

Ebből azóta sem lett semmi és Semjén Zsolt bejelentése szerint ez már nem is várható. Úgy fogalmazott: nem lehet szembeállítani az agráriumot és a vadászatot, hiszen a vadászati jog a földtulajdonon alapul és az állat előbb volt a területen mint a földműves, úgyhogy a kárt utóbbinak viselnie kell. Hozzátette: az is a gazdák helyzetét javítja, hogy a vadászatra jogosult köteles egy vadkár alapba befizetni, így ha mégsem lenne megállapodás, de a bíróság megállapítja, a gazda mindenképpen megkapja a vadkárt. – Örömmel jelentem, hogy elnök úrral minden kérdésben megállapodásra jutottunk, az együttműködésre helyezzük a hangsúlyt. Nem az a cél, hogy ügyvédek gazdagodjanak meg a gazdákon és a vadászokon, fogalmazott a vadászati védegylet elnöke. 

• Megkérdeztük a témáról Nagy István agrárminisztert is, aki kérdésünkre elmondta: a régi jól bevált gyakorlat marad továbbra is ebben a kérdésben. – Az a bölcs döntés született, hogy a vadkárt elszenvedőnek és az okozónak kompromisszumra kell jutni, mondta az agrárminiszter a Sonline kérdésére. Meg kell egyezniük egymással és minden eszközt, lehetőséget szeretnénk biztosítani, hogy ez megtörténhessen. Ők nem ellenségei egymásnak, hanem ugyanazon a területen élő és dolgozó felekről van szó. Akár barterben is megoldhatják a kérdést, hiszen együtt élnek, együtt dolgoznak, mindenkinek az az érdeke, hogy sértődés nélkül megoldás szülessen, fogalmazott Nagy István. 

– Ez egy agyament ötlet volt, vélekedett Kovács Gábor, a gyékényesi Hármashatár Vadásztársaság elnöke. Jelenleg, ha egy megítélt vadkárt a vadászatra jogosult nem fizet meg, egész egyszerűen felfüggesztésre kerül. Tehát az, amiről korábban a kamarai elnök beszélt, hogy nincsenek kifizetve a károk, nem létezett sosem. Az a helyzet, hogy meg kell tudni élni a területnek vadnak, vadásznak és gazdának is, ez ilyen egyszerű, tette hozzá. 

Megjegyezte a vadásztársasági elnök, hogy a vad még mindig a természet elválaszthatatlan része, ugyanúgy a mezőgazdaság velejárója, mint bármi más, ezért csak a konszenzus jöhet szóba. – A vad amíg él, károsít és vadkár mindig lesz, mert ha már kár nem lesz, akkor vad sem. Márpedig az a célunk, hogy az állományt megőrizzük a jövő nemzedékeknek, tette hozzá.”