
A veszélyes állatok közé tartozik ma már a medve és az aranysakál Forrás: MW
„Vadállomány
Az elmúlt években a hazai és környező országok erdeiben nagy mennyiségében szaporodtak el bizonyos vadfajok, melyek az emberre is veszélyesek lehetnek. Megjelentek-e Tamási erdeiben a veszélyes állatok, és ha igen, milyen válasz adható a jelenségre?
– A veszélyes állatok megjelenése alatt feltételezem, hogy a nagyragadozók, a barnamedve, a kárpáti farkas megjelenésére gondol – mondja Göbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója. – Európa tájain és ezen belül az Európai Unióban ezen fajok mennyiségi kontrollja megkerülhetetlen. Általában a nagyvadállományra és a nagyragadozókra is igaz az a tény, hogy mi, emberek nem tehetjük meg azt, hogy ezeket a fajokat az élőhelyeiken kontroll és mennyiségi szabályozás nélkül hagyjuk – teszi hozzá a szakember.
– A tanulság kedvéért két példát hoznék ide. Az egyik a Magyarországra az 1990-es években visszatelepülő aranysakál állomány, amelynek mennyiségi kontrollját, populációszabályozási feladatait az első időszakban Magyarországon a vadászattal nem végeztük el. Most, hogy minden lehetőség az aranysakál mennyiségi szabályozására adott, már csak futunk az események után, a létszámát nem tudjuk kézben tartani. Az aranysakál kártételei jelentősek, és a koncentrációja, a nagyra duzzadt falkái a védett állatfajokra is jelentős csapást mérnek, ha beszélünk erről, ha nem. Ez a terjedő faj az alkalmazkodása révén, most már a lakott területeinken is előfordul, jelentős ember-sakál konfliktussal.
Veszélyes állatok: egyre gyakoribbak a medvetámadások
– A másik példát az európai barnamedve romániai populációjával kapcsolatban hozom ide – folytatja Gőbölös Péter –, miszerint 2010-ben a nyilvántartások szerint 5000 példány élt Romániában. 2024-ben a legóvatosabb becslések szerint is 9800. Közben az afrikai sertéspestis a romániai vaddisznóállományt folyamatosan pusztította, mely miatt a döglött vaddisznókat a medvék folyamatosan táplálékként hasznosították. Ez nyilván pozitívan befolyásolta a medvék szaporodását és mennyiségi növekedését.
– Ezzel párhuzamosan betiltották Romániában a medve vadászatát, melynek következtében semmilyen mennyiségi szabályozó tényező ezen vadfaj esetében nem maradt. A hatalmasra nőtt medveállomány mellett a vaddisznóállomány, mint táplálékállat szinte teljesen elfogyott. Az élőhelyi táplálékcsökkenéssel és a hatalmasra duzzadt állománnyal függ össze, hogy az ember és medve konfliktusok száma is megnövekedett egész Romániában, kiemelten Erdélyben. Az állatállományban és a mezőgazdasági gazdálkodásban az úgynevezett medvekár a létszámuk arányában exponenciálisan nőtt. Ennél megdöbbentőbb az a szám, hogy 2010-ben négy alkalommal támadott meg medve embert, akik közül akkor mindegyik túlélte a találkozást. 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben 39, 40, 40, 2024-ben 31 alkalommal támadtak meg medvék embereket, melyek közül például 2019-ben 8 végződött halállal, 2024-ben a rendelkezésre álló adatok szerint 3 embert öltek meg a medvék. Ebből azt a tanulságot kell levonni a felelősséggel gondolkodó embernek, hogy a természetes tájban lévő élőhelyek esetében az adott fajokra jellemző és szükséges maximális állományeltartó képességet nem lehet figyelmen kívül hagyni, és az embernek ebbe be kell avatkoznia – véli a szakember.”
Eredeti írás: KUTNY GÁBOR