Ijesztően néz ki, komoly károkat tud okozni a kertünkben

Rémisztő a lótetű, de nem kell félni

A kártevő különösen a laza szerkezetű, tápanyagban gazdag és nedves talajokat kedveli, gyakran komposztban vagy trágyában telel át. „Ahol eddig nem volt jelen, ott nagy valószínűséggel trágyával került be a kertbe” – mutat rá Schmidt Zoltán. Éppen ezért érdemes a friss trágyát előbb komposztálni, majd csak később bedolgozni a talajba. A lótetű talajfelszínhez közeli járatairól ismerhető fel: a föld itt megemelkedik, kis túrák, lyukak jelzik jelenlétét. Gyakori, hogy ezek a lyukak ujjnyi vastagságúak – ezeken keresztül közlekednek.

Bár megjelenése ijesztő lehet – nagy testű, barna, ásólábakkal rendelkező rovarról van szó –, nem támad, nem csíp, nem harap, és semmilyen ismert betegséget nem terjeszt. A lótetű kizárólag a talajban élő élőlényekkel és növények gyökereivel táplálkozik. A kertekben okozott kár miatt számít problémásnak, de az emberekre semmiféle közvetlen egészségügyi veszélyt nem jelent. Megsérti vagy megrágja a növények gyökereit, ezzel akadályozza a víz- és tápanyagfelvételt. 

Nehezen lehet ellene védekezni

A védekezés ellene nehéz, de nem lehetetlen. „A legegyszerűbb módszer a megfigyelés: ha észleljük a járatokat, kiönthetjük őket vízzel, így előcsalogathatjuk a rovart. De fontos, hogy ne használjunk olajat vagy mosogatószert, mert ezek tönkreteszik a talaj mikrobiológiai egyensúlyát” – figyelmeztet a szakértő.

Kémiai védekezésként régóta használt és engedélyezett az Arvalin LR nevű szer, amelyet kizárólag a járatokba szabad helyezni, hogy a felszínt ne szennyezze. Aki környezetbarát megoldást keres, választhatja a Nemastar biopreparátumot is, amely fonálférgek segítségével irtja ki a kártevőt. Ezek a hasznos mikroszervezetek kizárólag a talajban élő rovarokat támadják meg, más élőlényekre nem veszélyesek. Fontos azonban a megfelelő hőmérséklet (legalább 12 Celsius-fok) és nedvesség biztosítása a hatékony működéshez.”