Kós Zoltán 
Friss sebhely a Holdon? Fotó: Makovics Kornél
„Ilyet sem látni minden nap
A Hold felszíne nemcsak gyönyörű, de lenyűgöző történeteket is mesél – nemcsak a teleszkópokon keresztül, hanem a múlt eseményeiről is. Egyik legérdekesebb ilyen képződménye a Copernicus-kráter, amelyet június 6-án este, fél kilenckor kapott lencsevégre Hatházi Gergely, amatőr csillagász. A ritka felvételt velünk is megosztotta.
A Copernicus-kráter viszonylag fiatalnak számít kozmikus léptékkel mérve – mindössze kilencszáz millió éves – kezdte a beszélgetést Hatházi Gergely. Ez jelentéktelennek tűnhet a Hold három és fél milliárd éves krátermezői között, de épp ezért különösen érdekes. A kráter kilencvenhárom kilométer széles és közel négy kilométer mély, közepén egy markáns csúcs található, amelynek legmagasabb pontja körülbelül több mint egy kilométerrel emelkedik ki a kráter aljából. A peremfal kilencszáz méteres magasságával élesen kirajzolódik a környező síkságból.
Látványos sugársávok
A becsapódás erejét jól mutatja az a hatalmas sugársávos szerkezet, amely nyolcszáz kilométerre is elterjedt a kráter körül. Ezek a sugársávok különösen jól kivehetők telihold idején készített képeken. A Copernicus-kráter igazán feltűnő alakzat: jól látható a finoman teraszos kráterfal, a komplex központi csúcsrendszer és a sugársávos anyagkidobódás, amely radiálisan szóródik szét a felszínen.
A Földre hullott holdkőzet?
Érdekesség, hogy a becsapódás során kirepült anyag egy része valószínűleg elérte a Földet is – meteoritként, amely holdi eredetű lehetett. Ez összeköti a Hold és a Föld történetét nemcsak elméleti szinten, hanem fizikai valójában is.
Egy nagy tudós emlékére
A kráter nevét Nicolaus Copernicus lengyel csillagászról kapta, aki 1473. február 19-én született. A heliocentrikus világkép atyjaként vált ismertté: ő volt az első, aki tudományosan megalapozta, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, a Hold pedig a Föld körül. Az ő munkássága forradalmasította az emberiség világegyetemről alkotott képét – így méltán viseli nevét ez a látványos holdi képződmény.”
Videó az eredeti cikk alatt.
Szerző: FARKAS ESZTER
szerkeszto 
