Nagy István 
Nemrégiben egy konferencián órákig beszéltek tekintélyes Kína-szakértők Kínáról anélkül, hogy kiejtették volna azt a szót, hogy szocializmus. Nem szokták emlegetni ezt a magyar-kínai államközi tárgyalásokon sem. Érthető, hiszen a pragmatikus együttműködésnek pont az a lényege, hogy nem firtatjuk, hogy ki hogyan él, és főleg nem mondjuk meg egymásnak, hogy miként kell élni.
De ha érteni akarjuk Kínát, és főleg, ha meg akarjuk lovagolni azt az óriási hullámot, amelyet Kína gazdasági és technológiai fejlődése jelent, ha részt akarunk venni a Kína által szorgalmazott új világrend megteremtésében, akkor nem kerülhetjük meg a kérdést: szocialista ország-e Kína vagy tőkés?
A tőkés világban szinte általános a válasz: Kína tőkés ország, és vitathatatlan gazdasági sikereit két dolognak köszönheti. Egyrészt annak, hogy Konfuciusz ősi filozófiáját követve másként fogják fel a világot, mint a nyugatiak. De főleg annak, hogy átveszik a nyugati tőkés módszereket. S ha történetesen valami nem jó Kínában, akkor ennek az az oka, hogy nem vették át teljesen a nyugati modelleket.
Persze érthető a nyugati tőkés hozzáállás. Ha elismernék, hogy Kína azért tudta felszámolni a mélyszegénységet, azért tudta gyorsan leküzdeni a koronavírust, azért képes százmilliók magas színvonalú foglalkoztatását megoldani, azért képes létrehozni a világ legnagyobb oktatási rendszerét és szociális biztonságát, mert ott szocializmus van, akkor el kellene ismerni, hogy a szocializmus sok mindent jobban old meg, mint a tőkés politikai és gazdasági modellek.
Ezt a lépést sohasem teszik meg, mert félnek. Örülnek annak, hogy közel négy évtizede Európában megdöntötték a szocialista országokat és nem mernek szembe nézni azzal, hogy a szocializmus eszméje nem csak él, de egy új világrend szerveződése indult meg körülötte.
Kínában szocializmus van, aminek van két vitathatatlan jele. A hatalom nem milliárdosok, nem tőkések kezében van, hanem a nép gyakorolja a hatalmat, ahogyan ők mondják, a népi-demokratikus diktatúrát. A szocializmus jele és biztosítéka az is, hogy Kínában felhasználják a tőkés gazdaság elemeit, a piac eszközeit, de Kínában nem a piac uralja a társadalmat, hanem a társadalom uralja a piacot.
Minden döntés középpontjában a nép, az ember áll. A kínai modernizáció nem arról szól, hogy tőkésvállalatok meggazdagodjanak, hanem a nép, a társadalom igényeinek kielégítéséről. A pénz Kínában is számít, de a legfontosabb, hogy másfél milliárd ember élete minden nap jobb legyen.
A mai Kína fantasztikus eredményei elképzelhetetlenek a Kínai Kommunista Párt nélkül. „Ha nem lett volna a kommunista párt, nem született volna meg az új Kína” – mondja egy kínai dal, és így is van.
A Kínai Kommunista Párt ezekben a napokban ünnepli megalakulásának 104. évfordulóját. A mai párt egy évszázad harci és munkatapasztalatait ötvözi egybe a mai valóság követelményeivel.
Ez a párt vezette a kínai nép küzdelmét 1931-45 között a japán megszállók ellen. A kínai nép az idén szeptemberben ünnepli a japán agresszorok és a fasizmus feletti győzelem 80. évfordulóját. A győzelemért 35 millió kínai ember adta életét.
Ez a párt szervezte 1949 után a szocialista Kína építését, és juttatta el a számunkra szinte elképzelhetetlen nyomorból az egyre bővülő jólétbe. Ehhez stabilitást, békét és belső harmóniát hozott létre a társadalomban.
Ez a párt vezette Kína harcát a függetlenségéért, a világtörténelemben először megteremtve a kínai nép egységes és független államát.
A kínai sajátosságú szocializmus számunkra új távlatokat nyit. Mögötte a világ második legnagyobb gazdasága, a technológia fejlődés meghatározó ereje áll.
Együtt dolgozhatunk egy új világrendért, mely jobb és biztonságosabb jövőt teremthet az emberiség számára. Az új világért folytatott harc a marxista erők intellektuális és politikai lehetőségeit is kiszélesíti.
Bemutathatjuk a szocializmus új alternatíváját, amely a marxizmus továbbfejlesztésén alapul, modern, megvalósítható és fenntartható.
A kínai modernizáció sikere, a kínai sajátosságú szocializmus léte és fejlődése nekünk, magyaroknak is érdekünk. A magyar és a kínai modernizáció összekapcsolása segít Magyarország belső stabilitásának fenntartásában és hozzájárul a magyar szuverenitás védelméhez.
A kínai sajátosságú szocializmus és Kína sikerei inspirációt és útmutatást adnak az európai antikapitalista erőknek.
A kínai sajátosságú szocializmus nem fogja átalakítani az európai országok társadalmait, a magyart sem. De ez előkészíti az utat a változáshoz. Hogy is mondta Kádár János egyszer? A 21. századra a szocializmus keletre költözik, hogy aztán újult erővel, friss energiával jöjjön vissza Európába.
A magyar társadalom mélyreható átalakítását nekünk kell végrehajtanunk, a jövő magyar szocializmusát nekünk kell megteremtenünk.
Fotó: https://img2.chinadaily.com.cn/images/202507/01/68632f4aa31000e98c7cf197.jpeg
szerkeszto 
Kós Zoltán 
