szerkeszto 
„A szakemberek szerint építészeti vonatkozásban nem különösebben erős a vármegye, a népi építészet szempontjából viszont gazdagabb az átlagnál. Szép Lajos, Somogy főépítésze elsőként az igézően szép vidékre irányítja a látogatók figyelmét, s csak azt követően épített örökségünkre.
– A Somogy Vármegyei Önkormányzat főépítészeként lett tagja az értéktárbizottságnak. Mi a feladata egy főépítésznek?
– Erre nem egyszerű válaszolnom, mert a főépítészeknek több fajtája létezik. Vannak a települési főépítészek, a vármegye állami főépítésze és jómagam, a vármegyei önkormányzat főépítésze. Más-más a feladatunk. A települési főépítészek közigazgatási határon belül látnak el területrendezési, településképi feladatokat. Ők önkormányzati megbízásban állnak. Az állami főépítész a „fő” főépítész. Vármegyei hatáskörzettel rendelkezik, az államot képviseli. A településtervek változásának, készítésének szakmai felügyelője, ellenőre és jóváhagyója. A végső szakmai döntés az ő hivatalában van. Az én feladatom szintén vármegyei hatókörű. Somogy Vármegye Területrendezési tervének felülvizsgálata, szükség esetén módosítása az egyik feladat. Vizsgálnom kell, ha egy település módosítja a rendezési tervét, az összhangban van-e az előbb említett vármegyei tervvel. Területfejlesztéssel is foglalkozom. Ennek egyik része a Vármegyei Integrált Területi Program, a Területfejlesztési Koncepció, a Környezeti Program megalkotásában, módosításában való közreműködés. A másik része a munkámnak azért szerencsére emberközeli, látható végterméke van. Rendelkezünk TOP-os pályázati forrással, ami az önkormányzatok számára elérhető. Igény esetén segítek az önkormányzati épületek állapotfelmérésében, vagy a tervezési, fejlesztési koncepció összeállításában.
– A bürokrácia is képes vonzóvá tenni e hivatást?
– A Somogy Vármegyei Önkormányzat nem építési hatóság; nem vezetek hivatalt, a teendőket egy személyben látom el. Természetesen a közigazgatási iktatórendszert használom, ami bürokratikusnak tűnik, de ez inkább segítség, mert dokumentáltak és könnyen visszakereshetőek az ügyek.
– A vármegyei értéktárban viszonylag kevés építészeti vonatkozású kincs található. Ön szerint akadnak még lappangó értékek, melyek részét képezhetik?
– Természetesen akadnak, hiszen rendre járom a vármegyét. A helyi önkormányzatok tudják felénk előterjeszteni az értéktárba vételt. Sajnos nem minden településen működik helyi értéktárbizottság, így nem jut el hozzánk sok méltó épített örökség. Az értéktárbizottság tagjai minden lehetséges fórumon próbálkoznak rávenni őket helyi értéktár létesítésére.
– A Somogyba érkezőknek építészeti szempontból mit mutatna meg mindenképpen?
– Ahhoz, hogy egy turista direkt egy épületért utazzon, annak az épületnek – kocsmanyelven szólva – nagyot kell durrannia. Vidéken ez a lépték például a fertődi Esterházy-kastély, vagy a keszthelyi Festetics-kastély. Somogyban ilyen nincs. Somogy másban erős. Változatos, gyönyörű tájegységekkel rendelkezik. A Dráva, a Zselic és a Balaton sok vendéget idecsalogat. Helyben aztán egy kis internetes utánajárással meg lehet találni az adott környék építészeti nevezetességeit. Ha ki kell emelnem valamit, akkor én nem a monumentálist választom, hanem éppen az ellenkezőjét. A szennai skanzent a fakazettás református templomával és a tőle alig 10 percre lévő Zselici Csillagparkot. A skanzen a múlt, Belső Somogy, a Zselic népi építészetének és kultúrájának őrzője. A csillagpark pedig a jelen a modern kortárs épületével, kilátójával, távcsövével és a környező meseszerű tájjal.
– Egy építészen sok múlik, hiszen nem mindegy, milyenné lesz egy-egy település képe. Mint ahogy az sem, hogy évtizedek múltán áldják, vagy átkozzák majd a nevét. A felelősségérzet nem szegi a kedvét?
– Az építésztársadalom felelősségérzetéről nem merek nyilatkozni. Ha ez a gondolat jelen lenne, akkor lehet, hogy egy ház sem épülne. De szerencsére épülnek. Jó látni sok igényes új épületet, azonban az ellenkezőjére is van számos példa. Viszont az igényes településképpel kapcsolatban van pozitívum is, amit megemlíthetek. Pár éve az összes önkormányzatnak el kellett készíteni a saját testre szabott településképi rendeletét, amely keretet szab az épületek jellegének, anyaghasználatának. Ennek az a célja, mint ahogy a nevében is szerepel, hogy a település képe igényesebb, esztétikusabb legyen. A tervezőknek a rendeletet figyelembe kell venniük a munkájuk során. A település főépítésze az adott épületről településképi véleményt ad az engedélyező hatóság döntése előtt. Nagyobb léptékű új épületeknél pedig tervzsűri véleményezi előzetesen az engedélytervet.
– Szigetvári György Ybl-díjas építész, Kaposvár néhai díszpolgára az építészetet megfagyott muzsikának tekintette. Ön minek tartja?
– A megfagyott jelző találó. Az épületek az adott kornak, életmódnak, gondolkodásmódnak, gazdasági erőnek a lenyomatai. Az építészet folyamatosan változik. A különböző korokat, épületeket építészeti stílusokba soroljuk. Az utolsó ilyen a modernizmus volt. Azóta inkább irányzatok léteznek, legalábbis a szakma ekként definiálja őket. A jelenben fontos szereplővé lépett elő az energiahatékonyság, a tűzvédelem. Ez némileg irányt szab a műszaki megoldásoknak. A modern technika viszont eddig elképzelhetetlen új lehetőségeket is rejt. Ilyen például a parametrikus építészet, melyre számos meglepő épület ugrik elő az internet keresőprogramjából. De visszatérve Szigetvári Györgyhöz! Ha már a muzsika, akkor erre én ezt mondanám: az építészet a szólisták művészete – a városépítészet kórusmű.
Pályázati forrás kell a digitalizáláshoz
– Lőrincz Ferenc és L. Szabó Tünde építészházaspár életműve része Somogynak – szögezte le Szép Lajos. – L. Szabó Tündét nem ismertem személyesen, Lőrincz Ferencet igen, de munkakapcsolatom nem volt vele. Viszont a munkájukkal találkozom. Ennek az életműnek a fizikai mivoltát, illetve annak egy részét a vármegye őrzi. Rendelkezünk egy tervtárral. Az ebben lévő tervek szinte kivétel nélkül az ő munkájuk. Műemlék, vagy helyi védett épület tervezési feladata esetén csörög a telefonom, hogy eredeti L. Szabó Tünde-dokumentáció van-e nálunk? Szándékunkban áll digitalizáltatni, de ehhez pályázati forrást kell találnunk.
Felújításra ítélve
A vármegyei önkormányzat épülete két éve folyamatos felújításon esik át, amely főleg energetikai fejlesztés, de állagmegóvó és szépészeti felújítási elemei is vannak. A volt levéltár pedig teljesen megújul. Amikor ezek elkészülnek, a műemlékegyüttest is méltó módon be tudjuk emelni az építészeti értékek közé.
Címlap fotó: Kovács Tibor
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
