Teljes holdfogyatkozás felvétele 2015-ből Fotó: Szendrői Gábor / Forrás: csillagaszat.hu
„Csillagászat
Közel másfél órát tölt bolygónk árnyékában a Hold vasárnap este. A mostani teljes holdfogyatkozást érdemes lehet végigfotózni is.
Vasárnap teljes holdfogyatkozást láthatunk a kora esti órákban, naplemente után. Holdfogyatkozás mindig teliholdkor van, de akkor miért nincs minden hónapban? Erről is beszélt a heolnak Kellei István, a Bükki Csillagda csillagász munkatársa. Vasárnap egyébként az intézmény éjszakai programjában szerepel a holdfogyatkozás megtekintése, ám arra már minden jegy elkelt.
– A holdfogyatkozás meglehetősen gyakori esemény, ellentétben a napfogyatkozással. A mostani teljes holdfogyatkozás alkalmával a Hold 1 óra 22 perc 41 másodpercet tölt majd el a Föld árnyékában. 19:30-kor lép be oda és 20:52-kor kezdi elhagyni, majd 21:55-kor kerül ki teljesen a zónából. A fogyatkozás kezdetét nem látjuk majd, hiszen akkor még a látóhatár alatt lesz az égitest – mondta Kellei István.
Miért tart tovább a holdfogyatkozás?
Hogy a holdfogyatkozás sokkal tovább tart, mint a Napfogyatkozás, arra az a magyarázat, hogy a Föld és a Hold mérete jelentősen eltér egymástól. Míg a Nap és a Hold látszólagos mérete azonos, ezért is vannak teljes napfogyatkozások, és éppen ezért is tartanak rövid ideig, addig a Föld jóval nagyobb árnyékot vet, amelyben ezáltal hosszabb időt tölthet el a szomszédos égitest.
– Holdfogyatkozás évente, kétévente látható Magyarországról, vagy akár gyakrabban is, ezek lehetnek részleges, vagy teljes holdfogyatkozások is. Az égi jelenség mindig akkor történik meg, amikor telihold van. De miért nincs akkor 28 naponta holdfogyatkozás és hasonlóan sűrűn napfogyatkozás? A Napnak, a Földnek és a Holdnak egyvonalban kell lenniük a holdfogyatkozás és a napfogyatkozás létrejöttéhez. Azonban a Hold pályájának síkja öt fokkal eltér a Föld Nap körüli pályájának síkjához képest, így sokszor vagy fölötte, vagy alatta elkerüli bolygónk árnyékát. Az említett égi jelenségek így csak akkor következhetnek be, ha a holdunk pályája keresztezi ezt a síkot – magyarázta a csillagász.
A horizont közelében lesz a teljes holdfogyatkozás
Kitért a vérhold jelenségre is, amelyre a magyarázat az, hogy a horizont közelében a fénynek vastagabb légkörön, valamint poron kell keresztülhaladnia. Az megszűri a fényeket, és csak a vöröses árnyalatok jutnak át rajta, ahogyan a napkelte és a napnyugta időszakában is. Megjegyezte, a nyári kanadai erdőtüzek idején olyan vörösnek látszott a kelő Hold a nagy mennyiségű füst miatt, mint a jelzőlámpák pirosa. A Hold színe tehát a légkör szennyezettségéről is tanúskodik, minél vörösebb, annál szennyezettebb a levegő, minél fehérebb, annál tisztább.
Kellei István elmondta, akik rendelkeznek tükörreflexes fényképezőgéppel, vagy MILC-cel és 200-300 milliméteres objektívekkel, remek fotókat készíthetnek a teljes holdfogyatkozásról. Ugyanakkor ilyenkor nem látszanak jól a hold kráterei és tengerei, ilyenkor nem szoktak távcsöves megfigyelést sem tartani. Arra inkább a többi holdfázis alkalmas. Ilyenkor ugyanis a nap fénye teljesen merőlegesen esnek be az égitest felszínére. Ha egy űrhajós a felszínén sétálgatna, csupán vállszélességben látnánk, mert a feje fölül érkezne a fény. Azonban a telihold előtt, illetve után akár kilométeres árnyékot is vethetne a felszínen.”
Eredeti írás: TÓTH BALÁZS
